Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 2. szám - Sztrájk esetére szóló biztosítás Németországban

40 ban a panaszt elutasította a bíróság, mivel bebizonyult, hogy azokban a kórházakban, melyek a legnagyobbakhoz számithatók, kizárólag a panaszolt szerét használták s így nem lehet szó arról, hogy a jelzett prospektus adatai helytelenek. Az indokolás szerint kétségtelen, hogy felületes olvasáskor olyas szinezete van a hirdetésnek, mintha azt akarná mondani, hogy a szérumot minden nagyobb kórházban használják, de figyelmes olvasás után „a kizárólagos" szónak nem lehet más értelmet tulajdonítani, mint hogy azokban a kórházakban, melyek a legnagyobbakhoz számithatók, ezt a szérumot használják kizárólag, vagyis más gyárakból való szérum egyidejű használatának kizárásával. Panaszos felülvizsgálattal ólt a Reiclisgerichthez. Ez az alsó Ítéletet megsemmisítette a következő indokolással : Nem helyeslendő a megkülönböztetés felületes és gondos olvasás között; úgyszintén nem irányadó az a benyomás, melyet valamely ismertetés, vagy közlemény különösen gondos átolvasása egy bármilyen foglalkozású egyénben kelt, hanem irányadó az, hogy milyen impresszióval hat az oly foglalkozású egyénekre, kiknek számára azt irták, ebben a körben szokásos olvasási mód mellett, mert az olvasásnak ez a módja szolgálhat alkalmas alapul az adatok helytelenségének megállapítására. Abban az esetben, ha most megáll apittatott volna, hogy a gyógyszerészek körében az ilyfajta reklámiratokat gondosan szokták olvasni, akkor mindenesetre lehetséges lett volna, hogy a szóban forgó adatot ne tartsuk helytelennek. E szempontból még közelebbi megállapításokra lévén szükség, ez okból szükségesnek bizonyult az ügy visszaküldése az elsőbirósághoz. Sztrájk esetére szóló biztosítás Németországban. A német vállalkozói körökben jelenleg igen élénken foglalkoznak a sztrájk esetére való biztosítás kérdésével. Lipcsében már alakult is egy egyesület a munkabeszüntetések esetére való kárpótlás czéljából ós a német munkaadók egyesülete, mely ezen év elején alakult meg, felvette alapszabályai közé azt a határozmányt, hogy munkabeszüntetések eseteiben kárpótlást nyújtó egyletek létesítése ós kiépitése előmozdítandó és támogatandó, valamint hasonló egyletekkez való füzödós elősegítendő és ha lehetséges, az egyes egyletek összekapcsolása előmozdítandó. A lipcsei vállalkozás külső alakja egy kölcsönösségen alapuló társaság. A belépési díj a bejelentett évi bérösszeg minden 1000 márkája után 25 pfennig. Az évi tagsági díj 1 márka azon évi bérösszeg minden 1000 márkája után, melyet a tag belépésekor, vagy pedig egy év kezdete előtt bejelent. Ha valamely évben jelentékenyebb munkabeszüntetések következtében a társasággal szemben nagyobb igények merülnének fel, mint a rendelkezésre álló eszközök, ugy az évi tagsági díj a bejelentett bérösszeg minden 1000 márkája után 3 márkára emelhető fel. Amennyiben a rendelkezésre álló anyagi eszközök ez esetben sem lennének elegendők, ugy a kárpótlásokat megfelelő mórtékben csökkentenék. A kárpótlásokat legkésőbb az év bofejezte után 3 hónapon belül ki kell fizetni. Munkabeszüntetés esetén kárpótlás gyanánt egy munkanapért a bejelentett bérösszeg minden 1000 márkája után 1 márkát, vagy pedig annak azon részösszegét nyújtják, mely a telepen a sztrájkoló munkásoknak az összmunkáslótszámhoz való viszonyának megfelel és pedig 100 munkanap idejére. A berlini Kammergericht kimondotta, hogy a kereskedelmi czógek jegyzékébe bejegyzendők oly orvosilag vezetett gyógyintézetek is, amelyek főleg a betegek ott tartózkodására és ellátására vannak berendezve. Ugyanezen biróság határozata szerint szinházi magánvállalatok is bejegyzendők. A német kereskedelmi törvény szerint ugyanis nemcsak kereskedők esnek bejegyzési kényszer alá, hanem minden olyan ipari vállalkozás is, melynek minősége ós terjedelme kereskedelmi módon berendezett üzemet igényel. A nyolczórás munkanap az EgyesültÁllamokban. A hivatalos lap egy összeállítása szerint 27 államban vannak nyolczórás munkanaptörvények érvényben. Hat államban a nyolczórás munkatíap mint maximális munkanap van előirva és ezeknél sem valamely napra, sem pedig bizonyos saisonra kivételes határozmányok nem állanak fenn ; egy államban a kézmű és gépszakra van a nyolczórás munkanap előirva, 7 állam a bányák és kohók munkásai számára irta elő a nyolczórás munkanapot. A nyolczórás munkanapot mint maximális munkanapot a községi üzemek számára 17 állam irta elő. Az Unióban jelenleg egy törvényen dolgoznak, mely az állami munkásoknak a nyolczórás munkanapot fogja engedélyezni. Nyílt kérdések. i. A váltójog köréből. X, mint a váltó rendelvényese, átadott egy váltót Y-nak azzal a kikötéssel, hogy a váltót forgatnia, illetve ekként továbbadnia tilos. E forgatási tilalom a váltó szövegéből nem tűnik ki. Ennek daczára Y egy harmadik személyre forgatta a váltót, amely harmadik személy állítólag tudott a forgatási tilalomról. Kérdés most már, vájjon az ilykép átruházott váltó megállapítja-e ennek a harmadik személynek jogszerű váltóbirtokosi minőségét s ha igen, megtehetők-e a harmadik személy váltóbirtokos ellen mindazok a kifogások, melyek a váltó elfogadóját a tilalom daczára forgató első forgatmányos (Y) ellen megilletik? Dr. K. L. II. A biztosítási jog köréből. Valaki magát biztosíttatni akarván, egy életbiztosító társasághoz ajánlatot nyújtott be, melyben a bizto-