Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 2. szám - Tisztességtelen verseny az áru feldicsérése által

2. sz. nyomtatványokkal terhelt leveleket a czimzettek ezentúl a pénzügyi hatóságnál veszik át, ido küldi azokat a postahivatal. A jelentkező felek leveleiket ott helyben felbontani és annak tartalmát az eljáró pénzügyi közegnek megmutatni tartoznak annak megállapítása végett, hogy a fenforgó esetben lottójövedéki kihágás tényálladéka megállapitható-e, vagy sem? Ha igen, akkor a küldemény lefoglalandó s a szabályszerű eljárás meginditandó, utóbbi esetben pedig a küldemény czimzettnek átadandó s az átvétel igazolandó. Kis összegről szóló váltók. A kereskedelmi forgalomban divó fizetési módok és adóssági viszonyok rendezésének mikéntje sok panaszra ad okot. Általában visszásnak ismert gyakorlat, hogy kis összegről szóló váltók tulnagy számban kerülnek forgalomba. A kereskedők, iparosok, de mindenekelőtt az úgynevezett kisemberek nein rendelkezvén elegendő anyagi eszközökkel arra, hogy ezen visszásságnak sikeresen elejét vehessék, kénytelenek igen gyakran kis összegről szóló váltókat is elfogadni, melyeknek még beszedési költségeit is szivesen viselik, de sőt még az esetleges perköltségekkel aránytalanul felszaporodott visszváltó beváltásával járó koczkázatot is, — csakhogy vevőiket megtarthassák és követeléseiknek kiegyenlítését némiképpen biztosítsák. Ezért Németországban mozgalom indult meg ezen kis összegről szóló váltóknak a kereskedelemből való kizárása iránt. A kérdésnek törvényhozási szabályozására a kezdeményezést a heidenheimi (Württemberg) kereskedelmi és iparkamara tette meg, midőn fölirt a nómetbirodalmi gyűléshez egy idevágó törvényjavaslat kidolgozását kérve. Ebben kívánatosnak tartja annak kimondását, hogy a váltótörvényben a váltó lényeges kellékeként állnpittassék meg az, hogy az legalább 100 márkáról szóljon. A kormány és a biztosítási ügy. „Ama nagy jelentőséggel szemben, melylyel a biztosítási ügy a gazdasági életre bir, igen fontosnak tartom azt a kérdést, hogy mily uton és módon lehetne a biztositásügyi tudomány minden ágát, ugy gyakorlati, mint theoretikus szempontból tovább fejleszteni. Mielőtt ebben az irányban a megfelelő lépések megtétetnek, kivinatos lenne a czimzett egyesület e feletti véleményét megismerni. Ezért nagy hálára kötelezne a t. czim, ha ezt az ügyet az egyesület legközelebbi közgyűlésének napirendjére tűzné". Egy ilyen tartalmú leiratot intézett a német kormány, a német „Vérein für Versieherungswissenschaften" elnökségéhez, mely ennek folytán a legutóbb tartott választmányi ülésében egy albizottságot küldött ki eme kérdés tanulmányozására ós előkészítésére. Mindenesetre egy nálunk is utánzásra méltó példa. Az uj bányatörvény. A magyar bánya- és kohóvállalatok egyesületében Chorin Ferencz dr. elnüklésóvel értekezlet tartatott, melyen az uj bánya39 törvény javaslatának megvitatásával több szakembert megbíztak. Külföldi czégek megadóztatása Olaszországban. Mint értesülünk, az olasz pénzügyminisztériumban komolyan foglalkoznak azzal a tervvel, hogy azokra a külföldi gyári vállalatokra, melyek Olaszországban kiterjedt üzletkörrel bírnak, jövedelmi adót rójjanak ki. Ennek megengedhetősége kérdése iránt az uj kereskedelmi szerződésünknek okvetlenül intézkedést kellene tartalmaznia, nehogy később e miatt zavavarok merüljenek fel. A német polgári perrendtartás módosításáról szóló javaslat, amelyet a birodalmi gyűlés 1904. évi május lü-iki ülésében egy külön bizottsághoz utasított megvitatás végett, tudvalevőleg azt a czélt akarja elérni, hogy a birodalmi törvényszék (Reichsgericht) ügyforgalma csökkentessék s ez által az ott feltorlódott ügyek gyorsabb elintézése lehetővé tétessék. Ezt a czélt elérendő, a javaslat azt az elvi kijelentést tartalmazza, hogy vagyonjogi kérdésekben a felülvizsgálat megengedhetősége az értékhatártól feltételeztetik és ennek megfelelöleg azt háromezer márka értékű tárgyú perekre korlátozza. A javaslat ez intézkedésével szemben igen tekintélyes nevű jogászok, jelesül Seufert, Hagen és Fischer állást foglalnak és azt ajánlják, hogy a német javaslat inkább térjen át a franczia módszerre és tekintsen el a felülvizsgálati eljárás köteles szóbeliségétől. Lübeck szabad német város szenátusa a lübecki kereskedelmi kamara kérelme folytán a következő határozatot hozta : „A szenátus elrendeli, hogy az esetekben, amelyekben a törvényszók a csődnyitás iránti kérelmet vagyonhiány miatt elutasítja, a törvényszék ezen elutasító határozatot sürgősen közköltségen a hivatalos lapban tegye közzé. Amennyiben egyes esetekben különös körülmények forognának fenn, amelyek a törvényszék véleménye szerint a közzététel mellőzését indokolnák, erről határozathozatal végett a szenátusnak jelentés teendő." Nálunk is élénken érezzük a szükségét annak, hogy oly esetek, melyekban a csőd vagyonhiány miatt meg nem nyitható, kellő formában közzótétessenek és kívánatos, hogy az erős kereskedelmi érzékkel biró lübecki szenátus példáját csődtörvényünk revíziója alkalmával mi is kövessük. ^ Tisztességtelen verseny az áru feldicsérése által. Egy berlini gyáros gyógyszerészek számára készült prospektusában azt állította a Behring-féle diftéria-szérumáról, hogy kizárólag ezt használják a legnagyobb betegházakban és gyermekkórházakban. E miatt egy másik gyáros panaszt emelt az előbbi ellen s kimutatta, hogy állításai helytelenek és azt a hitet keltik, mintha Németország mindon nagyobb s jelentősebb kórházában, minden más szer kizárásával, egyedül a hirdetett szórumot használnák. Első s második folyamodásKereskedelmi Jog