Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 2. szám - Tisztességtelen verseny az áru feldicsérése által

2. sz. nyomtatványokkal terhelt leveleket a czimzettek ezentúl a pénzügyi hatóságnál veszik át, ido küldi azokat a postahivatal. A jelentkező felek leveleiket ott helyben felbontani és annak tartalmát az eljáró pénzügyi közegnek megmutatni tartoznak annak megállapítása végett, hogy a fenforgó esetben lottó­jövedéki kihágás tényálladéka megállapitható-e, vagy sem? Ha igen, akkor a küldemény lefoglalandó s a szabályszerű eljárás meginditandó, utóbbi esetben pedig a küldemény czimzettnek átadandó s az át­vétel igazolandó. Kis összegről szóló váltók. A kereske­delmi forgalomban divó fizetési módok és adóssági viszonyok rendezésének mikéntje sok panaszra ad okot. Általában visszásnak ismert gyakorlat, hogy kis összegről szóló váltók tulnagy számban kerül­nek forgalomba. A kereskedők, iparosok, de minde­nekelőtt az úgynevezett kisemberek nein rendel­kezvén elegendő anyagi eszközökkel arra, hogy ezen visszásságnak sikeresen elejét vehessék, kénytelenek igen gyakran kis összegről szóló váltókat is elfo­gadni, melyeknek még beszedési költségeit is szi­vesen viselik, de sőt még az esetleges perköltsé­gekkel aránytalanul felszaporodott visszváltó bevál­tásával járó koczkázatot is, — csakhogy vevőiket megtarthassák és követeléseiknek kiegyenlítését némi­képpen biztosítsák. Ezért Németországban mozgalom indult meg ezen kis összegről szóló váltóknak a kereskedelemből való kizárása iránt. A kérdésnek törvényhozási szabályozására a kezdeményezést a heidenheimi (Württemberg) kereskedelmi és ipar­kamara tette meg, midőn fölirt a nómetbirodalmi gyűléshez egy idevágó törvényjavaslat kidolgozását kérve. Ebben kívánatosnak tartja annak kimondását, hogy a váltótörvényben a váltó lényeges kellékeként állnpittassék meg az, hogy az legalább 100 márkáról szóljon. A kormány és a biztosítási ügy. „Ama nagy jelentőséggel szemben, melylyel a biztosítási ügy a gazdasági életre bir, igen fontosnak tartom azt a kérdést, hogy mily uton és módon lehetne a biztositásügyi tudomány minden ágát, ugy gyakor­lati, mint theoretikus szempontból tovább fejleszteni. Mielőtt ebben az irányban a megfelelő lépések meg­tétetnek, kivinatos lenne a czimzett egyesület e feletti véleményét megismerni. Ezért nagy hálára kötelezne a t. czim, ha ezt az ügyet az egyesület legközelebbi közgyűlésének napirendjére tűzné". Egy ilyen tartalmú leiratot intézett a német kormány, a német „Vérein für Versieherungswissenschaften" elnökségéhez, mely ennek folytán a legutóbb tar­tott választmányi ülésében egy albizottságot küldött ki eme kérdés tanulmányozására ós előkészítésére. Mindenesetre egy nálunk is utánzásra méltó példa. Az uj bányatörvény. A magyar bánya- és kohóvállalatok egyesületében Chorin Ferencz dr. elnüklésóvel értekezlet tartatott, melyen az uj bánya­39 törvény javaslatának megvitatásával több szakembert megbíztak. Külföldi czégek megadóztatása Olasz­országban. Mint értesülünk, az olasz pénzügy­minisztériumban komolyan foglalkoznak azzal a terv­vel, hogy azokra a külföldi gyári vállalatokra, melyek Olaszországban kiterjedt üzletkörrel bírnak, jöve­delmi adót rójjanak ki. Ennek megengedhetősége kérdése iránt az uj kereskedelmi szerződésünknek okvetlenül intézkedést kellene tartalmaznia, nehogy később e miatt zavavarok merüljenek fel. A német polgári perrendtartás módo­sításáról szóló javaslat, amelyet a birodalmi gyűlés 1904. évi május lü-iki ülésében egy külön bizottsághoz utasított megvitatás végett, tudvalevő­leg azt a czélt akarja elérni, hogy a birodalmi tör­vényszék (Reichsgericht) ügyforgalma csökkentessék s ez által az ott feltorlódott ügyek gyorsabb elin­tézése lehetővé tétessék. Ezt a czélt elérendő, a javaslat azt az elvi kijelentést tartalmazza, hogy vagyonjogi kérdésekben a felülvizsgálat megenged­hetősége az értékhatártól feltételeztetik és ennek megfelelöleg azt háromezer márka értékű tárgyú perekre korlátozza. A javaslat ez intézkedésével szemben igen tekintélyes nevű jogászok, jelesül Seufert, Hagen és Fischer állást foglalnak és azt ajánlják, hogy a német javaslat inkább térjen át a franczia módszerre és tekintsen el a felülvizsgálati eljárás köteles szóbeliségétől. Lübeck szabad német város szenátusa a lübecki kereskedelmi kamara kérelme folytán a következő határozatot hozta : „A szenátus elrendeli, hogy az esetekben, amelyekben a törvényszók a csődnyitás iránti kérelmet vagyonhiány miatt elutasítja, a tör­vényszék ezen elutasító határozatot sürgősen köz­költségen a hivatalos lapban tegye közzé. Amennyi­ben egyes esetekben különös körülmények forogná­nak fenn, amelyek a törvényszék véleménye szerint a közzététel mellőzését indokolnák, erről határozat­hozatal végett a szenátusnak jelentés teendő." Ná­lunk is élénken érezzük a szükségét annak, hogy oly esetek, melyekban a csőd vagyonhiány miatt meg nem nyitható, kellő formában közzótétessenek és kívánatos, hogy az erős kereskedelmi érzékkel biró lübecki szenátus példáját csődtörvényünk reví­ziója alkalmával mi is kövessük. ^ Tisztességtelen verseny az áru fel­dicsérése által. Egy berlini gyáros gyógyszeré­szek számára készült prospektusában azt állította a Behring-féle diftéria-szérumáról, hogy kizárólag ezt használják a legnagyobb betegházakban és gyermek­kórházakban. E miatt egy másik gyáros panaszt emelt az előbbi ellen s kimutatta, hogy állításai helytelenek és azt a hitet keltik, mintha Német­ország mindon nagyobb s jelentősebb kórházában, minden más szer kizárásával, egyedül a hirdetett szórumot használnák. Első s második folyamodás­Kereskedelmi Jog

Next

/
Thumbnails
Contents