Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 6. szám - A téves árszámitás jogkövetkezményei

6 sz. Kereskedelmi Jog 173 igazolja a munkás vigyázatlanságát vagy vétkességél (igy pl. 1902. április 23-án 1901 G. 661. sz. a), de még ezt sem lehet állandó szabályul felállita i, mert más alkalommal (pl. 1903. február U-én 1902. G. 527. sz. a.) nem is különböztet „különös" és .közönséges" veszély között, hanem általánosságban állítja fel a szabályt, ha a munkaadó csak akkor felelős a balesetért, ha a köteles gondosságot, a törvényben előirt vagy a dolog természetének megfe'elő elővigyázati inlézkedés megtételét elmulasztotta vagy nem kellő mértékben alkalmazta. Általában mondhatjuk, a joggyakorlatnak e terén nagy bizonytalanság kezd mutatkozni Váltó 105. A váltóbirtokos az elfogadó ellen ennek ingatlanait elárvereztette. Az árverés jogerőre emelkedett és a befolyt vételár az első helyen bekebelezett követelés fedezésére elegendő volt. A sorrendi tárgyaláson azonban a vál'óh.telezö lemondott arról a jogáról, hogy az árverésen befolyt vételár ezen követelése javára fordittassék, hanem a vételárat egy későbbi rangsorban bekebelezett másik követelése kielégítésére soroztatta. Ennek utána a végrehajtási eljárást folytatni kívánta az első váltó alapján kötelezett kibocsátók és forgatók ellen, akik azonban ellene végrehajtás-megszüntetési pert indítottak. A kir. Curia helyt adott a megszüntetési keresetnek, kimondván, hegy miután a váltóhitelező lemondott a rendelkezésére állott kielégítési alapról, melynek elfogadása által az együttes váltókötelezettek szabadultak volna kötelezettségük alul, megszűnt a hitelező abbeli joga, hogy végrehajtást vezethessen az utóbbiak vagyonára. (M. kir. Curia 1330/1903. — 1904. október. 4.) A kolozsvári kir. Ítélőtábla: Az elsöbiróság ítélete megváltoztattatik, felperesek a végrehajtás megszüntetése iránti kereseti kérésükkel elutasittatnak. Indokok: Alperes pénzintézet javára C. S. váltóelfogadó és felperes, mint a váltó forgatói és kibocsátói ellen 5400 kor. váltótőke és jár. erejéig sommás végzés lett kibocsátva és annak jogerőre emelkedése után, az összes váltókötelezettek ingóságaira és C. S. váltóelfogadó ingatlanaira a kielégítési végrehajtás elrendeltetett. Az elrendelt végrehajtás rendén az alperes pénzintézet a fentebbi követeléséből hátralékos 3514 kor. váltótőke és jár. erejéig elárvereztette váltóelfog i dó ingatlanait és habár annak vételárából, 8103 koronából az első helyen bekebelezett végrehajtási követelése teljesen fedezetet nyert volna, az ezen követelésére szerzett zálogjogától elállva, egy későbbi rangsorban bekebelezett más követelését elégítette ki Ezen tényállásból kifolyólag felperesek miután alperes pénzintézetnek végrehajtási követelése az egyenes adós váltóelfogadó ingatlanainak vételárából teljesen fedezve volt és igy módjában állott magát abból kielégíteni, a kérdéses követelés behajtása végett ellenük elrendelt végrehajtás megszüntetését kérték. Az elsőbirói ítélet megváltoztatásával felperesek ezen kereseti kérésükkel elutasitandók voltak, mert a ptkv. 1360. §-a értelmében a hitelező csak az egyszerű kezessel szemben nincs jogosítva arra, hogy ennek kárával a záloggal felhagyjon, felperesek azonban nem egyszerű kezesek, hanem a váltótörvény 91. §-a értelmében C. S. váltóelfogadóval együtt — a sommás végzés alapján — a fizetésre egyetemlegesen kötelezett adóstársak, következőleg a követelésért mindaddig felelősek, mig az kifizetve nincs, alperes hitelező pedig az egyetemleges kötelezettség elvénél fogva jogosítva van, az adóstársak mindegyik, avagy azok közül bármelyik elleni követelése behajtását szorgalmazni, felperesek pedig az alapon, mert a hitelező egyik adóstárs ellen szerzett jogától elállott, a végrehajtás megszüntetését kérni nem jogosultak. (2440/1903. I.) M. kir. Curia: A másodbirói ítélet megváltoztattatik és az elsőbiróságnak a végrehajtás megszüntetése iránti keresetnek helytadó Ítélete helybenhagyatik. Indokok: G. S. váltóelfogadó ingatlanaira foganatosított és jogerőre emelkedett árverés eredményeképp befolyt és az alperesi hátralék, 3514 korona és annak járulékai iránti váltókövetelést jóval meghaladó vételár alperesnek kielégitési alapot nyújtott az elárverezett ingatlanon első helyen bekebelezett 3514 kor. és járulékai iránti követelésre és ezen kielégitési alap felett alperes feltétlenül rendelkezvén, a jelen per tárgyát képező követelésre nézve magát kielégíthette és mert alperes nem volt jogosítva felperesnek hozzájárulása nélkül az árverés jogerőre emelkedése után a jelzett követelésre vonatkozóan a zálogjogot törbltttni és ezzel a rendelkezésre álló kielégitési alapról lemondani, hanem tartozott volna a C. S. váltóelfogadó vagyonából rendelkezésére álló ezt a fizetést, mely által felperesek, mint együttes váltókötelezettek a kötelezettség alól szabadultak volna, elfogadni és ha a felperesnek kötelezettségét megszüntető erről a kielégitési alapról lemondott, akkor megszűnt alperesnek a joga erre a követelésre nézve a végrehajtást felperesek vagyonára vezetni. 106. A zálogbirtokos, aki valameiy követelése biztosítására, egy az adósa tulajdonát képező váltót a rendelvényre nézve üresen kapott, jogosítva van abba magát rendelvényesként beírni és a váltót saját felperessége alatt az egész váltóösszeg erejéig abban az esetben is érvényesíteni, ha a saját zálogkövetelése annál kevesebbet tesz ki (Curia. 1717/1903. — 1904. október hó 20.) A debreczeni kir. Ítélőtábla: A kir törvényszék mint váltóbiróság ítéletét megváltoztatja, a felperes keresetének helyt ad, sommás végzés joghatályának fentartásával, az alperest elmarasztalja. Indokok : Az nem vitás a felek között, hogy a kereseti váltó azonos avval a váltóval, amelyet alperesek B. J.-nak, az attól felvett 24 forint kölcsön biztosításául, rendelvényes meg-