Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1904 / 6. szám - A téves árszámitás jogkövetkezményei
é. sí. Kereskt nek nem felébbezett része érintetlenül hagyatik, felebbezett része pedig, mellőzésével az első biróság Ítéletében felhozott — s a jelen esetben, a megállapított egyéb ténykörülményekre figyelemmel, egyá'talán nem irányadó — annak az indoknak, hogy felperesnek az a kifogása, hogy őt sem a szakbizottsági becsű foganatosításához meg nem hivták, sem annak eredményéről nem értesítették, azért nem jöhet figyelembe, mert a 15. és 16. sz. a. szakbizottsági jegyzökönyvekben ily feltételek nem foglaltatnak s így sem a meg nem hirás, sem az értesítés hiánya a szakbizottsági becsű érvényét le nem rontja, — a benne vonatkozóan leihozott és (elhívott egyéb indokok alapján annál inkább helybenhagyatik stb. 101. A tüzbiztositási kötvényben érvényesen köthető ki az a feltétel, hogy a biztosított tárgyak folyton őrizet alatt legyenek. Amennyiben a biztosítási ajánlatban nem is foglaltatik tizonyos kikötés, mégis kötelező ez a biztosítottra akkor, ha a neki kikézbesitett kötvényben benfoglaltatik és a biztosított a kötvényt észrevétel nélkül elfogadta és megtartotta. (M. kir. Curia. 1101/1903. — 1904. jun 21.) A budapesti kir. kereskedelmi és ? áltótörvényszék, mint kereskedelmi biróság: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok : Az A. a. kötvényben kiköttetett, hogy a biztosított készletek folyton őrizet alatt legyenek. Felperes azt vitat!a ugyan, hogy e kikötés érvénytelen, mert alperes önkényesen ragasztotta az őrzési kikötést tartalmazó papírszeletet a kötvényre és mert e kikötés töi vény ellenes. Mindkét ellenvetés alaptalan. Felperes ugyanis a 27. alatti ajánlatban alávetette magát a biztosítási feltételeknek, az A. a. kötvényt, az azon látható őrzési kikötés ellenére átvette és az egész biztosilási időtartamra eső biztosítási dijat kifizette. Ha tehát az ajánlat aláírásakor ez a különös feltétel felperes elölt ismeretlen lett volna is és ha a kötvény tartalma az őrzési záradék hozzá fűzése által nem is felelt meg az ajánlatnak • ebben az esetben is az A. a. kötvény a K. T. 319. §-a értelmében uj ajánlatnak tekintendő, amelyet felperes a kötvény átvétee és a biztosítási díj kifizetése által elfogadott és ekként a szerződés a kötvény értelmében létrejött. Ahhoz pedig, hogy a szabad ég ala!t, elhagyott helyen elhelyezett famennyiség állandóan őriztessék, oly fontos érdek fűződik, hogy teljesen indokolt az, ha a biztosító a biztosítást e nélkül meg sem köthetné és így jogosan kikötheti, hogy a tűzkárért csak a folytonos őrzés esetére felelős. Az A. a. kötvény hátlapján levő általános biztosítási feltételek 15. §-ban foglalt az az intézkedés tehát, hogy a biztosított kártérítési igénye elenyészik, ha a biztosított a biztositán okmányban különös feltételekként kikölelmi Jog 1?1 tött elövigyázati rendszabályok valamelyikét nem foganatosította : törvényellenesnek nem tekinthető. A kiíiall^atott tanuk vallomásával pedig bizonyítottnak tekintette a biróság, hogy felperes nem őriztetie folyton a biztosított tűzifát stb. Ezek szerint felperes az A. a. kötvénynek azt a kikötését, hogy a biztosított készletet folyton őrizet alatt tartsa, megszegvén, a biztosítási feltételek 15. §-a értelmében kártérítést nem követelhet. De nincs kártérítésre igénye felperesnek azért sem, mert a réten, szabad ég alatt ölekbe rakott hasáb és dorongfa magától, természetes gyúlékonyságánál fogva föl nem gyullad és igy annak meg^yulladását vagy szándékos, vagy vigyázatlanságból okozott felgyujtás idézte elő, amint azt egyébként a C. alatti helyhatóságbizonyítvány is tanúsítja. Már pedig az, hogy a fa fölgyújtható volt, annak volt a következménye, hogy felperes az A. a. kötvény különös kikötése ellenére a folytonos őrzést elmulasztotta és a tüzeset nyilvánvalóan nem következett volna be, ha a biztosított keszletek folyton őrizet alatt tartatnak. A kikötött őrizet elmulasztása, vagyis a biztosított vétkessége okozta tehát a tüzkárl, miért is alperes azt megtéríteni a K. T. 477. §-a alapján nem tartozik. (53,107/1902.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az első biróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : Helybenhagyatott az elsőbiróság ítéletének a kereset elutasítását tárgyazó rendelkezése a berne idevonatkozóan felhozott indokok alapján és azért, mert a koczkázat terjedelmének meghatározása s ekként annak a megállapítása is, hogy a biztosító valamely biztosításra felajánlt tárgyat csak azon különös elővigyázali rendszabály betartásával fogad el biztosításra, ha az illttő tárgy folytonos és állandó őrizet alatt lartatik, — a biztositónak — kit a K. T. 477. §. első bekezdése csak arra kötelez, hogy a bekövetkezett kárt a szerződés értelmében térítse meg — belátására levén bízva : mm bír alapp' l fehéresnek az a vitatása, hogy a biztosítási kövény kiállítás a alkalmával annak előlapjára rávezetett az a megállapítás: „feltételül köttetik ki, hogy a biztosított készletek folyton őrizet alatt legyenek'', joghatályos szerződésnek nem volna tekinthető. És mert a K. T. 264. §. rendelkezése értelmében a K. T 319. §-ának az a rendelkezése, hogy az oly elfogadási nyilatkozat, mely feltételek vagy megszorítások mellett tétetik, az ajánlat visszautasításának s egyszersmind uj ajánlatnak tekintendő, a nem kereskedő felperessel szemben is alkalmazandó levén, helyes az elsőbiróságnak az a megállapítása, hogy noha felperes részéről a tervbe vett tüzbiztositási ügylet megkötése nem is ajánltatoit a fent hivatkozott különös elövigyázati rendszabály betartásával, a biztosítási szerződésnek érintett kikötése felperesre mégis kötelezővé vált, mivel