Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 1. szám - Az amszterdami tengerjogi kongresszus

14 Kereskedelmi Joz 1. sz. könyvnek ismernek el. Ezután megírta kiegészitóskópen a váltó- s társasági törvény kommentárjait. Legutóbb az innsbrucki német jogászgyülésre készített előadói munkát a részvénytársasági közgyűlés összebivása tárgyában, amit azonban már személyesen nem terjeszthetett elő. A Deutsche JuristenZeitung egyik kiadója volt. Kora halálát nemcsak hazája, hanem az eaész müveit világ gyászolja. Jelzők használata a czégben. A kereskedelmi miniszter 40.287/1904. sz. határozatában kimondta, hogy kereskedő vagy iparos, üzletének megjelöléseié bizonyos czimet használhat és azt esetleg a kereskedelmi czógjegyzékbe is bejegyeztetheti, de e czim vagy jelzés az iparos vagy kereskedő személyi vagy üzleti viszonyai tekinteteden megtévesztő vagy n tényleges üzleti viszonyoknak és « valóságnak meg nem felelő nem lehet. Reklámszerü kifejezések használata. T. J. budapesti kereskedő ellen áruinak iparhatóségi engedély nélkül tömeges és gyors vételre ingerlő móilon raló árusítása miatt iparkihágási eljárást indított az első fokú iparhatóság, sőt az 1884 : XVII. t.-ezikk 51. §-ába ütköző kihágás miatt ugyanazon törvény 158. §. d) pontja alapján az 1878 : V. t.-czikk 92. §-ának alkalmazásával 40 k. pénzbüntetéssel, illetve megfelelő elzárással büntette és egyúttal 200 k. engedóly-dij ós az ipari tized befizetésére kötelezte. Az ítéletet a főváros tanácsa, mint II. fokú iparhatóság is helybenhagyta, a kereskedelmi miniszter azonban f. évi 51,271. sz. határozatával megváltoztatta és a vádlottat a terhére rótt kihágás vádja ós következményeinek terhe alól felmentette, azzal az indokolással, hogy a vádlott által kirakatában alkalmazott felírások, mint: „Világcsodája . . . most csak . . . ezelőtt . jómosó battiszt, selyem, stb." városszerte általánosan használatosak lévén, a vevőközönség azoknak különös jelentőséget nem tulajdonit, minélfogva az emiitett felírások alkalmazása iparkihágásnak nem minősíthető. A biztositásügyi tudomány a kölni kereskedelmi főiskolán. Mig nálunk, a hol pedig a biztosításügy az utóbbi időkben óriási fellendülést vett, a biztositásügyi tudományok egyáltalán nem találnak megfelelő ápolásra felsőbb iskoláinkon, mert hiszen a tudományegyetem jogi fakultásán is ennek csak az a része adatik elő, mely mint a kereskedelmi jog egyik ága a biztosítás jogban nyer kifejezést, addig a kölni kereskedelmi főiskolán a biztosítási ügyi tudományok (magán és szoczialis biztositási jog, biztosítási statisztika és oekonomia) vizsga tárgyává vétettek fel. Tanonczok foglalkoztatása. A kereskedelmi miniszter 41,454/903. rendelete szerint azt a mestert, ki tanonczát nemcsak a mesterséghez tartozó, hanem egyéb az iparűzései össze nem függő munkákra alkalmazza, az ipartörvóny 63. §-ába ütköző kihágás miatt pénzbüntetéssel kell sújtani. IRODALOM. Dr. Králik Lajos : A csődtörvény- Harmadik átdolgozott kiadásban megjelent dr. Králik kommentárja csődtörvényünkhöz. A mü még előző kiadásai folytán annyira ismeretes, hogy felesleges volna annak előnyeit, különösen a joggyakorlat világos feldolgozását, ezúttal újból méltatni. A gyakorlatijogász részére szinte nélkülözhetetlen ezen munka gyorsabb kezelhetősége czéljából tanácsos volna a legközelebbi kiadást betüsoros tárgymutatóval ellátni. A könyv Grill kiadásában jelent meg. Dr. Mutschenbacher Viktor, a pécsi jogakadémiaigazgató tanára, „A biztositási kötvény és biztositási záradékok" czimmel közzétette a tanulmányát, melynek tárgyát a tengeri biztositási jog köréből vette. Szerző széles látókörrel tárgyalja a nálunk eddig még alig müveit tengeri biztositási jogot. Biztositási jogi kézikönyv. Ily czim alatt legközelebb egy nagyobb terjedebnü szakmunka jelenik meg Grill Károly könyvkereskedő czég kiadásában. A munka dr. Gellér Samu pécsi ügyvéd szerzeménye. Külföld. Adler, K. Dos österreichische Wechselgerirhf. Innsbruck, Wagner. M. 3.40. Verhandlungen d. 2. Allgemeinen deutschen Bankiertages zu Berlin am /'>'. u. 17. Mai. 1904. Berlin, Zentralverband d. Deutsch. Bank- u. Bankiergewerbes. M. 3. Seeler, W. v. Die Xovelle z. Börsengesetz. Berlin. Heymaiin, M. 0.80. Vossen, L. Kartelle. Trusts, Bínge u. d. Deutsche Juristentag — d. deutsche Kaufmannsstand. Keine Spezialgesetze gegen d. Syndikate. Hannower, Helwing. M. 1. Gombeaux, E. La condition juridique <lc VEtat commercant et industriel. Paris, Rousseau. Fr. 6. Ancey, C. Théorie des operations d'assurance. Paris, Rousseau. Fr. 7. Porter, J. B. and Craies, W. F. The laws of insurance: fire, live, accident, and guarantee. 4th ed. London, Stevens &Haynes. Kötve: Sh. 21. Hart, H. The law of banking. London, Stevens & Sons. Kötve : Sh. 30. Liebmann Ottó berlini könyvkiadó kiadásában alábbi müvek jelentek meg: Poeschl: Die Praxis des Gesetzes zurBekdmpfung des unlauteren Wettbeicerbes. Szerző a vonatkozó német törvény hiányait a törvény ós Ítéletek k.Tpcsán igyekszik kimutatni. Ara 3 M. 50. Liliput-Ausgabe des Biirgerlichen Gesetzbucjies für das deutsche Reich. Ara 1 M. Liliput-Ausgabe des deutschen Handelsgesetzbuclies, _ der Civilprozessordnung und Konkutsordnung. Ara 1 M. Dr. Schnitzler newyorki ügyvéd: Wegiveiser für den Bechtsverkehr zwischen Deutschland und den vereinigten Staaten. A mü röviden, de elég kimerítően ismerteti az egyesült amerikai államok mindegyikének kereskedelmi, váltó-, csőd- és magánjogát. Ára 3 M. 20. Dr. Liebling : Das Handelsgesetzbuch in Frage und Antwort. Ára 4 M. 50.