Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 1. szám - A 27-ik német jogászgyülés

1. sz. Kereskedelmi Jog rendes ügyvédi kötelesség teljesítése czimén minden tőle telhetőt megtegyen ügyfele érdekében és a bányamérnök a rendes mérnöki gondosság kifejtése alkalmából semmit se mulaszszon el, ami a bányamű biztonságát elősegiti: éppen igy nem tartom lehetetlennek, vagy jogellenesnek azt, hogy a részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő-bizottságának tagjai az egy embertől elvárható legnagyobb gondosságot (nevezzük azt el akár a családapáról, akár a kereskedőről) fejtsék ki működésük körében. Szóval ez irányban következtetésem az, hogy az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok felelőssége nem lehet kisebb, mint az, amit jogi nyelven „rendes kereskedői gondosságnak"' hívnak és gondosságuk mértéke egyenlő azzal a legnagyobb gondossággal, ami a társaság ügyeinek czélirányos titele. érdekében egyáltalán kifejthető. Ez az elv tükröződik vissza a m kir. Curia következő indokolásában is*: „A kereskedelmi törvény 271. §-a kifejezetten ugyan csak azt kötelezi a rendes kereskedő-gondosságra, a ki valamely ügylet folytán, mely reá nézve kereskedelmi ügyletet képez, van egy másik irányában gondosságra kötelezve ; minthogy azonban általános jogszabály az; hogy az, aki valamely sajátszerű ismereteket igénylő teendőre vállalkozik, az ezzel járó fokozottabb gondosságra is van kötelezve: az alperesek, mint a közadós részvénytársaság volt igazgatói, a rendes kereskedő gondosságával voltak kötelesek eljárni a reájuk bizott ügyek kezelésénél és ellenőrzésénél." A fent kifejtett jogelv alapján szinte önként vezetődik le a válasz arra a kérdésre, vájjon jogában áll-e az igazgatóságnak a részvényesek jogait mélyen érintő, költséges és koczkázatos ügyleteket a részvényesek (közgyűlés) megkérdezése nélkül megkötni ? Természetesen, e kérdés nem érinti a társaságnak kifelé, harmadik személyekkel szemben való felelősségét, hanem csakis befelé, a részvényesek irányában állapit meg kártérítési kötelezettséget a netán fennálló megkérdezési kötelesség megszegése. Noha egyrészt nem lehet a részvénytársaság közgyűlése és igazgatósága közötti viszonyt teljesen a megbízó és megbizott közötti jogállapot szerint elbírálni, mert az igazgatóság a közgyűlésnek sok tekintetben nem alá, hanem mellé van rendelve és mint önálló orgánum szerepel, másrészt kétségtelen, hogy a részvénytársaság legfontosabb és leghatalmasabb szerve a közgyűlés, mely a törvény által a kisebbség javára felállított korlátok között minden, a részvénytársaságot érdeklő ügy fölött határoz és a társaság minden egyéb szerve és ezek közölt az igazgatósággal is rendelkezik. Ebből következik, hogy az igazgatóság semmi olyat nem tehet, ami ' 317/1901. decz. 11. Grecsák-féle Curiai határozatok, IV. kötet, lo. lap. 11 a közgyűlés akaratába, illetőleg az ez által megállapított alapszabályokba ütközik. Ez az elv oldja meg közvetlenül a felvetett kérdést. Az igazgatóság által eszközölni szándékolt ügylet t. i kétféle lehet, u. m. : 1. vagy olyan, mely a társaság ügyeinek rendes vezetéséhez tartozik; ennek független intézésére a közgyűlés az igazgatóságnak a megválasztás által kétségkívül megadta a jogot, 2. vagy olyan, mely nem tartozik a társaság rendes működési körébe. Ez irányban az igazgatóság nem ismeri a közgyűlés véleményét, nem tudja, vájjon utóbbi hajlandó-e a koczkázatos ügyletet megkötni, mely esetleg a társaság anyagi romlását fogja előidézni. Itt az igazgatóság helyzete azonos a megbízottéval, aki hallgatagon csakis a rendes ügykezelésben foglalt ügyletek végzésére kapott megbízást és ezért az ezen túleső ügyletek megkötése előtt a megbízó irányában való kártérítési kötelesség elkerülése végett köteles megbízója utasítását kikérni. Épen igy a részvénytársaság igazgatósága mindazon esetekben, midőn a rendes üzletvezetés körén tul eső ügyleteket szándékozik megkötni, kötelessége a közgyűlésnek még nem ismert véleményét megismerni, illetve utasítását kikérni. És mivel kétségtelen, hogy a részvénytársaság rendes működési körébe — a fentartási czél alapján, — nem tartózhatik olyan ügylet, mely koczkázatos és annyira költséges, hogy a részvényesek jogát mélyen érinti, fennálló törvényeink figyelembe vételével véleményem az, hogy ilyen ügyletek megkötésére az igazgatóságnak a közgyűléstől előzetes fölhatalmazást kell kérnie. Végső következtetésem tehát az, hogy hazai jogunk szempontjából nincsen kizárva annak lehetősége, hogy a Reichsgericht fent idézett Ítéletében érvényre jutó jogelv a mi bíróságaink által is alkalmaztassék. 27-ik német jogászgyülés. F. évi szeptember hó 10. és következő napjain tartották még Innsbruckban a 27-ik német jogászgyűlést. Az 1860-ik évben tartott első gyűlés óta ez alkalommal harmadszor jöttek össze Ausztriában Németország és Ausztria legjobb jogászai, hogy a bírósági joggyakorlat és fejlődő forgalom által felszinre hozott kérdéseket megvitassák. A kereskedelmi jog körébe tartozó tárgyakkal külön-külön önálló közleményekben foglalkozván, ezért itt csak röviden ismertetjük a gyűlésnek lapunkat érdeklő főbb mozzanatait. A tárgyalt kérdések legfontosabbika a kartellek jogi szabályozására vonatkozott. Elsőnek szólalt lel dr. Klein Fercncz v. b. t. t. ausztriai igazságügyminiszteri osztályfőnök, aki az előadás eredményeit összefoglaló javaslatában arra kérte a jogászgyülést,