Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 1. szám - Az amszterdami tengerjogi kongresszus

12 Kereskedelmi Jog 1. sz. hogy mondja ki, mikép a kartellek tevékenysége következtében felmerült kérdések főleg a közigazgatási politika s a gazdasági törvényhozás körébe tartoznak, hogy túlzott, jogosulatlan s különösen a vagyontalan néposztályok érdekeit sértő áremelésekkel szemben az állam gyors és hatályos beavatkozása s a munkások részére a munkaadókkal egyenlő egyesülési jog biztosítása elkerülhetetlen; mondja ki, hogy szükséges a kartellszerződósek érvényességének törvényes elismerése, a kartellek terén a magánjog elveinek korlátlan alkalmazása s az egyén órdekeinok s személyiségének épp oly erős védelme, mint a jogélet egyéb ágaiban. Amennyiben e czélból a fennálló jog megváltoztatása vagy kiogészitése lenne szükséges, a módosítás különböző jogterületek szükségletei szerint különböző lesz. Dr. Klein előadását beható vita követte, melynek folyamán felszólaltak következők: Dr. Abt, a szerződési szabadság nevében elitólt minden a kartellek tevékenységére vonatkozó jogi szabályozást. Dr. Scharlach hangoztatta, hogy a kartellek elleni küzdelem tulajdonképpen a monopóliumok elleni küzdelem. De csak egy pár nagy kartellnek van monopólium jellege s azért igazságtalan e czimen az összes kartellek ellen felvenni a harezot. Landesberger tanár az előadó javasolta bizottság Ítélkezését s a becsületbüntetéseket aggályosnak tartja. A justum pretium meghatározása szerfölött nehéz s a javasolt büntetések épp a tisztességes elemeket riasztanák el a kartellekben való részvételtől. Kifejti, hogy a kartellkórdés hatalmi kérdés. A kartelek gyakorollta hatalommal szemben az államhatalomnak ragaszkodnia kell a kartellpubliczitás keresztülviteléhez s az állami kartellhivatalhoz. Dr. Ullman kérte a dr. Klein javaslatának elfogadását, mindazonáltal azzal a módosítással, hogy az indokolatlan áremelések esetében az erélyes, gyors s elkerülhetetlen állami beavatkozás sürgetése helyett a jogászgyülós csak azt mondja ki, hogy ily esetekben az állam beavatkozása jogosult. A módosításhoz az előadó hozzájárult s az ekkép módositott javaslatot a jogászgyülós nagy többsége elfogadta. Nagy érdeklődéssel tárgyaltatott a részvénytársaság közyyiilésének összehívása iránti kötelesség, melyet a németországi Reichsgericht ama határozata tett megvitatás tárgyává, hogy az igazgatóság koczkázatos vállalatok esetén köteles a közgyűlés előzetes jóváhagyását kikérni. Határozatul kimondatott, hogy a közgyűlés összehívása elsősorban az igazgatóság által végzett ügyvezetés körébe tartozó cselekmény és hogy ennek összehívása mikor szükséges, afölött az igazgatóságnak, esetleg a felügyelő bizottságnak a rendes kereskedő gondosságával kell határoznia. A biztosítási jog körébe a következő kérdés tartozott: Mennyire lehet a szerződéskötési szabadságot a biztosított javára szóló kényszerítő szabályokkal megszorítani ? A szakosztályi előadók j3 körül többnyire az uj német biztosítási törvénytervezetet vitatták ós többnyire helytelenítették a biztosító vállalatok ellen tervbe vett túlszigúru intézkedéseket. Noha a javaslatokat a szakosztály elfogadta, azok még sem váltak a jogászgyülós határozataivá, mivel a szakosztályban résztvettek csekély számára való tekintettel a teljesülés a határozathozatalt o tárgyban a következő jogászgyülésre halasztotta el. A német jogászgyülós fényes eredménye önként felkelti bennünk az érdeklődést a magyar jogászgyülés sorsa iránt, melyről utolsó ülése, 1896. szeptember óta alig hallottunk valamit; különösen arról, hogy mikor lesz az ujabb jogászgyülós s mik lesznek annak tárgyai, évek óta alig hangzott el szó. Pedig a megoldandó fontos kérdéseknek oly tömege halmozódott fel nálunk egy évtized óta, hogy érdemes volna megvitatásukra jogászainkat egybehívni. ! Az amszterdami tengerjogi kongresszus. Az államok életébe mélyen benyúló és a világkereskedelem fejlődésére fontos hatást gyakorló tengerjogi kérdések megvitatására ez idén Amszterdamban ülésezett a Nemzetközi tengerészeti egyesület kongresszusa, hol Európa minden érdekelt állama képviselve volt. A magyar tengerészeti egyesület képviseletében Fest Kálmán miniszteri tanácsos, Benyovits Lajos fiumei kir. törvényszéki bíró, Vio Antonio dr. fiumei ügyvéd ós Král Miklós dr. budapesti kir. törvényszéki aljegyző jelentek meg. Az állandó és folytonos nemzetközi érintkezés a tengeren, minden külön megállapodás nélkül már is sok tengerjogi kérdésnek egyöntetű szabályozását eredményezte. Az 1856-iki párisi egyezmény volt az első jelentősebb vívmánya az egységes tengerjogi törekvéseknek s most Amsterdamban újból megindult a vita e fontos kérdés fölött. A legsürgősebb rendezést igénylő tengerjogi kérdéseknek egyike az, hogy tulajdon-, zálog- és más dologi jogok a tengerjogban nemzetközi szabályok szerint biráltas.aanak-e el, vagy pedig, mint eddig, az exterritoriálitás elve alapján, a lobogó joga maradjon-e érvényvényben. Van Rahusen elnök is e kérdést tűzte ki elsőnek napirendre. Német részről Edzarel a lobogó jogát feltétlenül fenntartandónak indítványozta, míg a franczia Lefebre körülményesen kifejtve a tengerjog egységesítésének fontosságát, egyben nehézségeit is, csupán azoknak a jogviszonyoknak megbirálására tartaná fenn a nemzeti jogot, melyek nem kizárólag tengerjogi jellegűek. Hasonló indítványt terjesztett elő Belgium részéről Frank, aki egyben az állandó bizottságot is felhívta, hogy az 1906. évben megtartandó kongresszuson az egységes szabályozásra vonatkozó tervezetet terjessze elő. Sieve-