Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Hozzászólás az 1947: XI. tc. X. fejezetéhez. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

82 Felfogásom szerint a szövetkezeti törvény szerencsés és jó ; és ha a törvény rendelkezései a gyakorlatban valóban érvényesülni fognak, úgy a magyar gazdasági élet végre megszabadul ezektől az álszövetkezeti alakulatoktól. Ugy hiszem, hogy ebben a kereskedelmi érdekképviseletek is megnyugodhatnak annál is inkább, mert az álszövetkezeti probléma végleges és radikális likvidálása elsősorban a valódi szövetkezetek érdeke. Dr. GLACZ OTTMÁR ügyvéd: HOZZÁSZÓLÁS AZ 1947 : XI. TG. X. FEJEZETÉHEZ. A szövetkezeti törvény az érdekképviseleti kérdésben is a részletes szabályozás rendszerét követi. Elvileg nem helyes ez a rendszer, mert két veszélyt rejt magában. Az egyik az, hogy a részletekre is kiterjedő törvényi rendelkezés vagy teljesen megszünteti, vagy a minimumra csökkenti a jogfejlődésben jelentős szerepet játszó logika és analógia alkalmazásának lehetőségét. A másik az, hogy a taxációs rendszer mellett mindig kimaradhatnak bizonyos szabályozások. Áll ez főleg a szövetkezetjog esetében. A szövetkezetek ugyanis elsősorban gazdasági megmozdulások, belső tartalmukat gazdasági kérdések töltik ki. A gazdasági élet állandóan változik, forrong, telve van törésekkel és kiugrásokkal. Ezeknek a gazdasági jelenségeknek jogi szabályozása inkább csak kerettörvényben lehetséges, bizonyos alapelvek biztosítása végett minimális cogens, egyes esetekben dispositiv szabályok meghozatalával. Igazolásul hivatkozom a Szt. 158. és 169. §-aira. A 158. § tíz bekezdésben legalább 18 pontban részletesen körülírja a szövetkezeti kamara feladatkörét. A 160. § viszont röviden kimondja, hogy a kamara a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter felügyelete alatt áll. Fordítva helyesebb lett volna, vagyis a kamara feladataként röviden az érdekképviseleti feladatkört kellett volna megjelölni, részletesen pedig a miniszteri felügyeleti jogkör terjedelmét kellett volna meghatározni. A gazdasági élet ugyanis az érdekképviseleti feladatkört, annak terjedelmét már kikristályosította, a miniszteri felügyeleti jogkör elasticitásának határai pedig bizonytalanok. A törvény nyilván autonóm érdekképviseleti szervet kívánt a kamarával felállítani. Ha a felügyeleti jogkör nem nyer pontos körülírást, a kamara könnyen hatósági végrehajtó szervvé válhat és elvesztheti érdekképviseleti tevékenységének házisát. E rendszerbeli véleményeltérésen felül : A Szt. 158. § (9) bekezdése szerint a kamara egyes esetekben a szöv. miniszternek javaslatot tehet a szövetkezeti bírósági eljárás megindítására, vagyis az álszövetkezeti jelleg megállapítása esetén a szövetkezet feloszlatásának kimondására. A kamara tehát csak javaslatot tehet a feloszlatási per megindítására, de változatlanul a miniszter tetszésétől függ, vájjon a cégbiztos útján a feloszlatási keresetet folyamatba teszi-e vagy sem. Véleményem szerint inkább a kamara lesz abban a helyzetben, hogy megállapítsa,