Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Hozzászólás az 1947: XI. tc. X. fejezetéhez. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

83 vájjon valamelyik szövetkezet álszövetkezet-e vagy sem. A 169. és 170. §-ok szerint a kamara fogja az ellenőrző köteléket létrehozni és ez a kamarai el! enőrző kötelék fogja magát a szövetkezeti központot és a központon kívül álló szövetkezeteket ellenőirizni. így a kamarának inkább rendelkezésére állanak majd azok az adatok, amelyek alapján az álszövetkezeti jelleg megállapítható lesz, főleg akkor, amikor e jelleg megállapítására tételes szabályok nincsenek — és nem is lehetnek — és amikor talán nem is annyira jogi, mint inkább gazdasági vonalon kell majd az álszövetkezeti jelleget megállapítai. Véleményem szerint tehát egyfelől a kamarát szintén fel kellene jogosítani arra, hogy a szövetkezeti bíróság előtt a feloszlatási eljárást közvetlenül folyamatba tehesse, másfelől, hogy javaslata nélkül a cégbiztós feloszlatási eljárást ne tétethessen folyamatba. A 163. § szerint a kamara közgyűlése a szövetkezeti képviselőkből áll. A szövetkezetek közgyűlésükön megbízottat, ezek pedig vármegyénként képviselőt választanak. A választás titkos. A 163. § (3) bek. mégis kiköti, hogy a választásnál az egyes szövetkezeti szakmáknak képviseletet kell kapniok. Ha a választás titkos, akkor nem lehet figyelemmel lenni az egyes szövetkezeti szakmák képviseletére. És ha éppen a titkosság miatt egyes szövetkezeti szakmák nem fognak képviseletet kapni, nincs rendelkezés arra, hogy ennek milyen konzekvenciái lesznek. Ugyané szakasz (4) bek. szerint a MOSZK titkos szavazással legfeljebb 25 szövetkezeti képviselőt választhat. A MOSZK melyik szerve (közgyűlés, igazgatóság) és kikből választja ezeket a képviselőket ? Különös figyelemmel arra, hogy a MOSZK alapszabályainak 50. § sem alludái a 163. § (4) bekezdésére. A szövetkezeti képviselők alkotják a kamara közgyűlését. Ezt a kamara évenként legalább egyszer tartozik összehívni. A szövetkezeti képviselők jogkörüket kizárólag a közgyűlésen gyakorolhatják, a ius praesentiae-n kívül más joguk nincs ! A 163. § (6) bek. mégis kimondja, hogy ha a megbízottak (nem szövetkezetek !) a szövetkezeti képviselők működésével nincsenek megelégedve, azokat visszahívhatják. Vagyis minden közgyűlés után ! Post festa ! De nincs rendelkezés, hogy a visszahívási jog miként gyakorolható : ülésen vagy ülésen kívül, egyhangú vagy szótöbbséges határozattal, ki hívja össze ezt a gyűlést, stb. Az ellenőrző kötelék kérdésénél helytelen, hogy ha a kamaira saját könyvvizsgálóját küldi ki a szövetkezethez vizsgálat megejtése céljából, esetleg nem tudhatja meg a vizsgálat eredményét. A 170. § (5) bek. ugyanis kimondja, hogy a könyvvizsgáló csak a vizsgálat megejtésének tényét köteles a kamarának jelenteni, részletes tájékoztatást csak törvény- vagy alapszabályelleneissóg megállapítása esetén köteles adni. Ezek szerint az ellenőrzési jog tulajdonképpen kiesik a kamara hatáskörébői, mert hiszen a törvény a könyvvizsgálóra bízza a törvény- vagy alapszabályellenesség megállapítását és ha ilyet a könyvvizsgáló nem állapít meg, vagy nem akar megállapítani, a kamarának semmiféle adat nem fog rendelkezésére állani, tehát saját könyvvizsgálójának munkájáról nem értesül, azt felül nem vizsgálhatja. Szövetkezeti Vásár. A vásáron szövetkezetek ós mások is kiállíthatnak és részt vehetnek. A Vásár ügyletek közvetítésével foglalkozik. A közvetítési díjat a kamara állapítja meg miniszteri jóváhagyással. A 171. § (3) bek. szerint az idegenek részéről (nem szövetkezet vagy nem kiállító ?) igénybe-