Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Az új szövetkezeti jog alapelvei. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

36 III. Minden szövetkezeti reformmozgalomnak és kodifikációnak centrális problémája volt és maradt a szövetkezet fogalmának meghatározása és ezzel az álszövetkezetek felismerésének lehetővé tétele. A svájci szövetkezeti reform azért tartja fontosnak és lényegesnek a szövetkezet fogalmának tökéletes meghatározását, hogy így lángpallóssal lehessen kikergetni a szövetkezeti paradicsomból minden olyan alakulatot, amely nem bizonyul igazi szövetkezeti kooperációnak". De a francia kodifikáció 1867-ben azért nem tudott megbirkózni a szövetkezetek problémájával, mert ezt a vállalkozó formát (ahogy ők akkor mondták : „sociétés dites coopératives") a kodifikátorok nézete szerint nem lehet — definiálni. És 1867 óta minden francia reformmozgalom, amely kódexben kívánta a szövetkezetek jogviszonyait szabályozni, a szövetkezet definíciójának kérdésében futott zátonyra. Vitatkoztak azon, hogy mi a szövetkezet genus proximuma; társaság, egyesület, vagy kereskedelmi társaság-e a szövetkezet ? Amikor a vitatkozás megbénulással fenyegette a reformmozgalmat, akkor elhangzott a következő javaslat: leghelyesebb, ha a kódex a genus proximumról — hallgat ! Itt van azonban a differentia specifica ! Mi különbözteti meg a szövetkezeti vállalatot minden más társas vállalkozástól ? Hogy ezt hogyan képzelik el a franciák, erre vonatkozólag tájékoztatást kaphatunk a Conseil d'État 1945 október 25-én tartott ülésén elfogadott legújabb „difinicióból". E szerint: „A szövetkezetek olyan társaságok (genus proximum), amelyeknek legfőbb célja tagjaik javára és azok közreműködésével bizonyos termékek és szolgáltatások árát leszállítani olyan módon, hogy magukra válllalják azoknak a vállalkozóknak vagy közvetítőknek funkcióit, akiknek javadalmazása különben megterhelné ezt az árat".1 Ez a definíció iskolapéldája a francia racionális gondolkodásnak. A szövetkezet fogalmával kapcsolatban méltóztassanak megengedni, hogy csupán néhány jogi szempontra hívjam fel a figyelmet. Éspedig : 1. magánvállalatot vagy közüzemet szabályoz-e a törvény ? 2. minek kell minősíteni a magyar szövetkezet genus proximumát f 3. milyen összefügésben áll a definíció az álszövetkezetek problémájával ? ad 1. A Szt. nem hagy kétséget a tekintetben, hogy a szövetkezeteket magánvállalatoknak tekinti. Irányadó elv a szabad társulás és a szövetkezeti autonómia. ad 2. A K. T. 61. §-ának 4. pontja a kereskedelmi társaságban állapította meg a szövetkezet genus proximumát, és ezzel vitán kívülivé tette mind a szövetkezet jogi természetét, mind pedig helyét a jog birodalmában. 1 Ezt a definíciót veszi általában alapul az 1947 szeptember 10-iki törvény (statut, de la coopération) is: „Les coopératives sont des sociétés dont les objets essentiel sont: 1. De reduire, au bénéfice de leurs membres et par l'effort commun de ceux-ei, le prix de revient et, le cas échéant, le prix de vente de certains produils ou de certains services, en assumant les fonctions des entrepreneurs ou intermédiaires dont la rémunération gréverait ce prix de revient ; 2. D'améliorer la qualité marchande des produits fouris á leurs membres ou de ceux produits par ces derniers et livrés aux consoummatcurs."