Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Az új szövetkezeti törvény. [A Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének ankétja. 1947. szeptember 26., 30., október 3., 7., 14. Gallia Béla, Kuncz Ödön, Mátéffy József, Martos Pál, Molnár Béla, Nizsalovszky Endre, Szilágyi

AZ ÚJ SZÖVETKEZETI TÖRVÉNY. A Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének dr. GALLIA BÉLA ny. kúriai tanácselnök és dr. KUNCZ ÖDÖN egyetemi ny. r. tanár elnöklete alatt 1947 szeptember 26-án, 30-án, és október 3-án, 7-én, és 14-én megtartott ankéton elhangzott előadások.* Dr. GALLIA BÉLA ny. kúriai tanácselnök, hiteljogi szakosztályi elnök : ELNÖKI MEGNYITÓ. A Magyar Jogászegylet gazdaságjogi intézetének és hiteljogi szakosztályának egyesített ankét-ülését megnyitom. Ankétünk tárgya a szövetkezetekről szóló 1947 : XI. tc. Ez oly nagy jelentőségű törvényhozási alkotás, hogy a jogászvilágnak okvetlenül foglalkoznia kell vele. Jobb szerettük volna, ha a Jogászegyletnek módjában állott volna, hogy ezt az alkotást tervezetkorában tárgyalhassa és az itt kialakult vélemények i? hozzájárulhassanak a különben gondos és kiváló jogászi munka minél tökéletesebb megalkotásához. Kétségtelen, hogy szövetkezeti jogunk kodifikálására és megjavítására égető szükség volt. Mint mindenütt, az élet először alkotja meg azokat a viszonyokat, amelyeket a jog utólag szabályoz. Angliában, Németországban, sőt nálunk is a szövetkezetek előbb keletkeztek, mielőtt jogviszonyaikat törvény szabályozta volna. Nálunk az első szövetkezeti törvényalkotás a K. T. szövetkezeti része az 1868. évig igen kezdetleges német szövetkezeti törvény nyomán készült, amely utólagos törvényesítése volt a Schulze—Delisch-féle Erwerbs- und Wirtsohaftsgenossenschaftoknak és a Raiffeisen-féle Lándliche Darlehenskassenvereinoknak. Ezt a törvényt a német törvényhozás már 1889-ben túlszárnyalta. Nálunk azonban megmaradt a régi jogszabály, tárt kaput nyitva minden visszaélésnek. Az 1898 : XXIII. és 1920 : XXX. tcikkek csak a gazdasági ós ipari hitelszövetkezetek korlátolt körére hoztak némi javulást. Mi régi jogászok láttuk a szövetkezeti élet minden baját. Legtöbb szövetkezet álszövetkezet volt, szövetkezeti formába öltöztetett kapitalista vállalkozás. Tipikus alakja volt az a tőkepénzes, aki hitelszövetkezetben vélte tőkéjét jobban kamatoztatni és ügyvéd fiát vagy vejét jobb keresethez juttatni. Molnár Ferenc nagyszerű krokija szellemesen persziflálta ezeket az uzsorás szövetkezeteket. Alakultak egész országot behálózó hitelszövetkezetek melyek vidéki fiókjaikat hozzá nem értő, írni-olvasni alig tudó emberekre bízták, nem ellenőrizték a gondatlan hitelezéseket, de kíméletlenül * Dr. Tury S. Kornél egyetemi ny. r. tanár hozzászólása a „Jogtudományi Közlöny" 1947 évfolyamában, dr. Horváth Béla ügyvéd hozzászólása a „Gazdaság" 1947 december 15-i számában már megjelent s így az ismételt közzétételtől ez okból el kellett tekintenünk.