Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Az új szövetkezeti jog alapelvei. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

tönkre juttatták azokat a szegény tudatlan vezetőket, kiket veszteségeikért felelősekké tettek. Tömegesen perelték vidéki szövetkezeti tagjaikat pár forintos utánfizetésért, — melyekről utólag kiderült, hogy nem jártak, de a tagok inkább elmakacsoltatták és végrehajtatták magukat, semhogy a 7 forint 50 krajcáros, vagy 5 forint 60 krajcáros perben a budapesti kereske­delmi és váltótörvényszék előtt ügyvédi képviselettel védekezzenek. Bizto­sító szövetkezetek olcsó díjtételekkel vállaltak biztosítást és a biztosítottak csak a csődtömeg gondnok által ellenük indított perekből tudták meg, hogy ők a biztosítási díjnak jó esetben még egyszerese, esetleg többszöröse erejéig felelősek. A fogyasztási szövetkezetekkel is baj volt. A legnagyobbak is állami szanálásra és segélyre szorultak. Az 1934 : XXL tc. 3. §-a felhatal­mazta a kormányt, hogy termelő- és fogyasztási szövetkezetek támogatá­sára 11,400.000 aranypengőt fordítson. Ekkor megkérdeztem egy igen kiváló kereskedelmi jogászunkat, mire kellett ez a sok pénz, mikor nemrég szanálták a nagy szövetkezeteket; mire ő nevetve válaszolta : Óh, ezt már régen elköltötték, csak most legalizálják. Ahol ily sok visszaélés lehetséges volt, ott nagy szükség volt új szövet­kezeti jog megalkotására, mely ilyen visszaélésnek útját vágja. Elnöki tisz­tem nem engedi, hogy magáról a törvényről érdemlegesen nyilatkozzam, de azt megállapíthatom, hogy a törvény megszüntette azt a régi babonát, hogy a felügyelőbizottság csak pictus masculus legyen, a tagok kérdezési jogát törvénybe iktatta és a szövetkezetek ügyvitelét többszörös ellenőrzés alá vetette. Patakfalvy László tisztelt barátunk egyik cikkében utalt is arra, hogy amit a részvénytársaságoknál kívántunk, azt a szövetkező törvény megvalósította. Miként sikerült a törvénynek a szövetkezetek megnyugtató működését biztosítani minő jogi, gazdasági és politikai kihatásai lesznek a törvény­nek : ezt kívánja ankétünk megvilágítani a tárgyilagos jóakaratú bírálat szavával. Hiszen a szövetkezet nem lehet öncél, hanem eszköz a minél töké­letesebb gazdasági boldogulásra. Nagy örömünkre szolgál, hogy ebben a munkában jogi és gazdasági életünk kiválóságai vesznek részt. Dr. KUNCZ ÖDÖN egyetemi ny. r. tanár, gazdaságjogi intézeti elnök bevezető előadása : AZ ÚJ SZÖVETKEZETI JOG ALAPELVEI. A szövetkezet valóságos iskolapéldája annak, hogy vannak gazdasági intézmények, amelyeket plasztikusan csak akkor tudunk jellemezni, ele­mezni és szabályozni, ha (legalább három reflektorral : a jogász, a közgazda és a magángazda reflektorával világítjuk meg. Ha ezt a szót hallom hogy „szövetkezet", akkor nemcsak vállalkozó formára, hanem a „mozgalomra" is gondolok. Igen élesen mutat erre rá Charles Gide, amikor hangsúlyozza, hogy a szövetkezet nemcsak a társas vállalkozás új formája (une forme nouvelle d'entreprise sociale), hanem a társadalmi átalakulásnak egy új tényezője is (un facteur nouveau de trans­formation sociale). A szövetkezet tehát „vállalat" és egyben „mozgalom" is.

Next

/
Thumbnails
Contents