Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Az új szövetkezeti jog alapelvei. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

tönkre juttatták azokat a szegény tudatlan vezetőket, kiket veszteségeikért felelősekké tettek. Tömegesen perelték vidéki szövetkezeti tagjaikat pár forintos utánfizetésért, — melyekről utólag kiderült, hogy nem jártak, de a tagok inkább elmakacsoltatták és végrehajtatták magukat, semhogy a 7 forint 50 krajcáros, vagy 5 forint 60 krajcáros perben a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék előtt ügyvédi képviselettel védekezzenek. Biztosító szövetkezetek olcsó díjtételekkel vállaltak biztosítást és a biztosítottak csak a csődtömeg gondnok által ellenük indított perekből tudták meg, hogy ők a biztosítási díjnak jó esetben még egyszerese, esetleg többszöröse erejéig felelősek. A fogyasztási szövetkezetekkel is baj volt. A legnagyobbak is állami szanálásra és segélyre szorultak. Az 1934 : XXL tc. 3. §-a felhatalmazta a kormányt, hogy termelő- és fogyasztási szövetkezetek támogatására 11,400.000 aranypengőt fordítson. Ekkor megkérdeztem egy igen kiváló kereskedelmi jogászunkat, mire kellett ez a sok pénz, mikor nemrég szanálták a nagy szövetkezeteket; mire ő nevetve válaszolta : Óh, ezt már régen elköltötték, csak most legalizálják. Ahol ily sok visszaélés lehetséges volt, ott nagy szükség volt új szövetkezeti jog megalkotására, mely ilyen visszaélésnek útját vágja. Elnöki tisztem nem engedi, hogy magáról a törvényről érdemlegesen nyilatkozzam, de azt megállapíthatom, hogy a törvény megszüntette azt a régi babonát, hogy a felügyelőbizottság csak pictus masculus legyen, a tagok kérdezési jogát törvénybe iktatta és a szövetkezetek ügyvitelét többszörös ellenőrzés alá vetette. Patakfalvy László tisztelt barátunk egyik cikkében utalt is arra, hogy amit a részvénytársaságoknál kívántunk, azt a szövetkező törvény megvalósította. Miként sikerült a törvénynek a szövetkezetek megnyugtató működését biztosítani minő jogi, gazdasági és politikai kihatásai lesznek a törvénynek : ezt kívánja ankétünk megvilágítani a tárgyilagos jóakaratú bírálat szavával. Hiszen a szövetkezet nem lehet öncél, hanem eszköz a minél tökéletesebb gazdasági boldogulásra. Nagy örömünkre szolgál, hogy ebben a munkában jogi és gazdasági életünk kiválóságai vesznek részt. Dr. KUNCZ ÖDÖN egyetemi ny. r. tanár, gazdaságjogi intézeti elnök bevezető előadása : AZ ÚJ SZÖVETKEZETI JOG ALAPELVEI. A szövetkezet valóságos iskolapéldája annak, hogy vannak gazdasági intézmények, amelyeket plasztikusan csak akkor tudunk jellemezni, elemezni és szabályozni, ha (legalább három reflektorral : a jogász, a közgazda és a magángazda reflektorával világítjuk meg. Ha ezt a szót hallom hogy „szövetkezet", akkor nemcsak vállalkozó formára, hanem a „mozgalomra" is gondolok. Igen élesen mutat erre rá Charles Gide, amikor hangsúlyozza, hogy a szövetkezet nemcsak a társas vállalkozás új formája (une forme nouvelle d'entreprise sociale), hanem a társadalmi átalakulásnak egy új tényezője is (un facteur nouveau de transformation sociale). A szövetkezet tehát „vállalat" és egyben „mozgalom" is.