Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Vallomástételi és igazmondási kötelesség a polgári perben. [Előadás a Magyar Jogászegylet perjogi szakosztályának 1947. november 28-án megtartott ülésén]

24 Mindkét peres féllel szemben meghonosítandó tehát egy további perjogi hátrány is, amely az előbb említett esetben, különösen a vallomást megtagadó alperessel szemben lesz eredménnyel alkalmazható. A vallomástételt megtagadó felet, ha az az elsőhelyen említett hátránynyal nem sújtható vagy őt sújtani nem akarjuk, különeljárási költséggel terhelhetjük, amelynek összege a ténykedések iszámához és a pertárgy értékéhez százalékosan viszonyulna. Ez a különeljárási költség az államkincstárt illetné és erkölcsileg is indokolható azzal, hogy a vallomást megtagadó fél többletmunkát okoz a bíróságnak. Amellett a különeljárási költségnek esetleg a megállapítandó perköltség összegévél aránybahozatala egyrészt szociális intézkedés, mert az összegszerűség a fél makacsságának tartamához és az érvényesített jog értékéhez, illetve a maraszatalás összegéhez fog igazodni, másrészt annak elmaradása vagy csökkentése teljesen a makacskodó fél magatartásán múlik. Idevonatkozólag is áll példa rendelkezésünkre. A telekkönyvi eljárásban meghonosított különeljárási költség, amely arra az esetre jár, ha a kérelmező több betétben felvett ingatlanára vonatkozólag terjeszt elő kérelmet és e kérelemben az ingatlanok egy telekkönyvi betétbe való átvitelét nem kéri, hatásosnak bizonyult. Indoka itt is az, hogy a bíróságnak a kérelmező többletmunkát okoz. Amellett ez is tipikusan eljárásjogi szankció, amely ebből a perenkívüli eljárásból nyugodtan vihető át a peres eljárásba, ahol az eddigi tapasztalatok szerint sikere előre biztosítva van.35 A peres felek vallomástételi kötelességének törvénybe iktatása esetén e két perjogi hátrány rendszeresítésével a fél vallomásra szorítható. A feleknek az érdemleges tárgyalás megkezdésekori előzetes kihallgatása révén pedig sok esetben a perek lényegesen megrövidíthetők. VII. Miként biztosíthatjuk a vallomástétel kötelességének törvénybeiktatása után azt, hogy a felek nyilatkozatai a teljes valóságot tartalmazzák ? A Pp. 222. §-ának 2. bekezdése mai szövegében teljesen elejtendő és helyette a törvénynek a bizonyítási eljárásról szóló VIII. fejezetének bevezetésébe olyan intézkedés veendő fel, amely generálisan rendelkezik a tekintetben, hogy a felek a perben vallomást tenni kötelesek, és hogy a peres felek a perben tett mindennemű, tehát akár szóbeli, akár írásbeli nyilatkozatukban és vallomásukban az általuk észlelt teljes valóságot kötelesek elmondani. Ezzel elesik a Pp. 222. § 2. bekezdésének mindama tényálladéki eleme, amely a valóság kiderítésének eddig inkább gátja, mint biztosítéka volt. így elesik az, hogy csak az ügy lényegére tartozó valótlan nyilatkozat 35 L. még Törvényjavaslat a polgári peres ós nemperes eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról (1936. Sári/y-féle javaslat), 158. § 6. bekezdését és Te. 97. §, valamint a 49.000/1930. I. M. ez. rendelet 33. §-át