Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Zsögöd-Grosschmid Béni, a magyar jogtudomány szabadságharcosa

A ZEGYLETI SZEMLE KIADJA A MAGYAR JOGÁSZEGYLET. - 1948. évf. 1-2. szóm. (Budapest, V., Kossuth Lajos-tér 12 sz. I. em. 9. Telefon: 122-357) Felelős szerkesztő: DR. MÓRA MIHÁLY V., Személynök-utca 9. Tel.: 203-230. A MAGYAR JOGÁSZEGYLET TAGJAI TAGILLETMÉNYKÉNT KAPJÁK ZSÖGÖD—GROSSGHMID BÉNI A MAGYAR JOGTUDOMÁNY SZABADSÁGHARCOSA * Irta : Dr. SZLADITS KÁROLY egyetemi professzor, a Magyar Jogászegylet elnöke. 1. Immár hét esztendeje mult annak, hogy Grosschmid Bénit, magán­jogunk nagy atyamesterét utolsó útjára kísértük.. Ez a katasztrofálisan súlyos hét esztendő, világtörténelmi fordulataival mély árkot vont mult és jövő közé, és számos közéleti nagyságra borította a feledés homályát. De Grosschmid Béni monumentális alakja változatlan elevenséggel él közöt­tünk. Akik ma Grosschmid Béni tanítványai közül még életben vannak, s akik közt egyaránt van szociáldemokrata és kommunista jogász épp úgy, mint régi liberális, vagy konzervatív lelki alkatú, bizonyára velem egybe­hangzóan ma is úgy emlékeznek tanításaira, mint életük legnagyobb jogászi élményére, és őt vallják nemcsak tanítómesterüknek, hanem az előttük ismert legnagyobb magyar jogásznak. íme : Grosschmid egyénisége a for­radalmi átalakulás ellenére időállónak bizonyul ós az értékek átértékelé­sének forgatagában nem azoknak a sorsát osztja, akiket különböző korok ellentétesen ítélnek meg. Öt a letűnt nemzedék, miként a jelenlegi, egy­forma értékűnek ismeri el, talán nem ugyanabból a szemszögből és nem ugyan­azzal a mértékkel mérve, hanem amint Grosschmid szokta idézni Werbőczi szavait : „Consideratis diversis finibus". különböző végcélok mérlegén. Grosschmid tudományos egyénisége valóban oly sokrétű, hogy más-más kor­szakok más-más vonását tekinthetik történelmi értékűnek. Grosschmidot az Országbírói Értekezlet korszaka a klasszikus individualista tételes jog meste­reként tisztelte, a mai kor pedig bizonyára azért nyújtaná neki a pálmát, mert ő volt az, aki hosszú pályáján végig a német jogi befolyás elleni küz­delem vezére volt. Ezért úgy vélem hogy emlékének Akadémiánkon azzal áldozhatok a legméltóbban hogy róla készülő átfogó tanulmányomnak azt a részét terjesztem ma elő, amely Grosschmidet, mint a magyar jogtudo­mány szabadságharcosát mutatja be. 2. Szabadságharcról szólva, mindenekelőtt meg kell elevenítenünk magunkban, hogy miféle szellemi függés vagy rabság volt az, amely ellen Grosschmid harcolt. * A Magyar Tudományos Akadémián 1945. évi november hó 26. napján tartott rendes tagsági székfoglaló előadás.

Next

/
Thumbnails
Contents