Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete

181 A B. D. B. csak egyhangú határozatokat hozhat. A kisebb vállalatoknál és intézményeknél felmerülő munkaügyi viták egyeztető úton történő eldöntésére egyesített B. D. B.-k vannak szervezve. A nagyvállalatoknál ezzel szemben a vállalati B. D. B.-n kívül felállítanak üzemi B. D. B.-ket ie. A vállalat stb. vezetőségét a B. D. B.-ben vagy a vállalat vezetője, vagy meghatalmazottja képviseli. A munkások képviselőjét az üzemi bizottság választja meg. Azoknál a vállalatoknál, melyeknél az üzemi bizottságnak van munkabérügyi albizottsága, a B. D. B.-be ennek a bizottságnak az elnökét, vagy helyettesét küldik be. b) A B. D. B. hatásköre. A B. D. B.nek a hozzá tartozó ügyek nagyrészére elsődleges hatásköre van, vagyis a felek kötelesek megkísérelni a B. D. B. előtt a megegyezés létrehozását s csak ennek meghiúsulása esetén fordulhatnak bírósághoz. Ilyen ügyek többek között : 1. más munkára való beosztás s ezzel kapcsolatban a régi illetmény érvényben tartása ; 2. a norma nemteljesítése vagy selejt esetén fizetendő munkadíj ; 3. alkalmatlanság vagy a kötelezettség nemteljesítése okából foganatosított elbocsátás ; 4. saját szerszámért járó térítés ; 5 különleges munkaruha és táplálék, vagy pénzbeli megváltás kiadása. Rövidített munkanap és meghosszabbított szabadságidő ; 6. más képesítéshez kötött munka helyettesítés útján történő elvégzéséért járó illetmény ; 7. illetmény üzemszünet esetén ; 8. illetmény próbaidő esetén ; 9. károk címén eszközölt levonások ; 10. túlóradíjazás, 6tb. A többi ügyekben alternatív hatásköre van a B. D. B.-nek. Egyes ügyekre a B. D. B.-nek egyáltalán nincs hatásköre Ezek a következők : 1. alkalmazottak felvételére és elbocsátására jogosult, valamint a külön jegyzékben szereplő vezetőállású személyek elbocsátása és visszavétele; 2. fegyelmi eljárás ; 3. a szakszervezet és az állami ellenőrzés minisztériuma felszólítására eszközölt elbocsátás ; 4. az alkalmazottak lakásügyi és egyéb hozzá hasonló igényeinek kielégítésével kapcsolatos viták ; 5. az állami munkabérmegállapítás során megállapított tisztviselői fizetések és alkalmazotti státuszok megváltoztatásával kapcsola/os jogviták. c) Elévülési határidő. A B. D. B. elé viendő ügyékre rövidített elévülési határidők vannak megállapítva: az elbocsátással és a munkabérből eszközölt levonásokkal kapcsolatos ügyeknél 14 nap, a túlóradíjazási ügyeknél 1 hónap és az összes többi ügyeknél 3 hónap. d) Eljárás. A B. D. B. ülésein felváltva elnökölnek a vállalati vezetőség és az üzemi bizottság képviselői. Az ülések nyilvánosak. A B. D. B. ügyvitelének és eljárásának költségeit a vállalat, fedezi. e) Jogorvoslati eljárás. Azok az érdekelt személyek, akik nincsenek megelégedve a B. D. B. határozatával, felügyeleti panaszt adhatnak be. Az üzemi B. D. B. határozata ellen a vállalati B. D. B.-hez lehet panaszt benyújtani. A vállalati B. D. B. határozatai ellen a következő fokozatú szakszervezeti szervekhez : a szakszervezet központi vagy megyei bizottságának munkaügyi felügyelőjéhez vagy a szakszervezet megyei bizottságához, illetőleg a szakszervezet központi bizottsága meghatalmazottjához, vagy magához a szakszervezet központi bizottságához lehet beadni panaszt aszerint, hogy a felsoroltak közül melyik szerv hatáskörébe tartozik a 6zóbanforgó vállalat. E szerveknek a határozatai ellen egymástkövetően a következőhöz lehet beadni panaszt. A szakszervezet központi bizottságának határozata végleges. A panasz benyújtásának határideje 14 nap. f) Végrehajtás. Abban az esetben, ha a vállalalat vezetősége a B. D. B. határozatát önként' nem hajtja végre, kényszerű végrehajtásra kerül sor. Evégből a munkaügyi felügyelőhöz, vagy a szakszervezet bizottságához kell fordulni a megfelelő igazolás beszerzése végett. Ezek az igazolások kétfélék. „A" típusú igazolást akkor adnak ki, ha a B. D. B. határozatában pontosan meg van Jelölve az alkalmazottnak járó összeg. Ez az igazolás végrehajtható okirat s a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja. Abban az esetben, ha a B. D. B. határozatában összeg nincs megjelölve, a munkaügyi felügyelő, vagy a szakszervezeti bizottság „B" típusú igazolást ad ki, melynek alapján a népbíróságnál lehet keresetet benyújtani. A népbíróság a jogalap kérdését már nem vizsgálhatja s csupán az összegszerűség kérdésélben dönt. 11. Bírói eljárás, a) Hatáskör és illetékesség. A munkaügyi bíráskodás a