Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete

180 meg a fent jelzett jogszabályok egységes szerkezetbe foglalásával, hanem a bíró joggyakorlatban és a jogalkotást megelőző értekezletek során kialakult, értékes felvilágosítást nyújtó szempontokat a kis zsebkönyv alakú füzet terjedelméhez viszonyítva nagyszámú, kétszázat meghaladó lábjegyzetben tették közkinccsé. Összeállításuk nemcsak az áttekinthetőség céljából kövér betűkkel szedett 1947 : XXVII. tc. és a végrehajtási utasításának az előző törvény egyes rendelkezéseihez közvetlenül csatlakozó határozmányait, hanem a háborús rendeleteket is tartalmazza, utóbbiakat akként, hogy először az eredeti szövegüket közli a hatályon kívül helyezett részeknek dült betűkkel való megkülönböztetésével, majd a 41.700/1948. Ip. M. sz rendelet szerkezetének megfelelő cso^ porto6ításban (meghosszabbított határidő, viszonosság, szabadalmi díjak, továbbhasználati jog, jogviták eldöntése, eljárási szabályok) hozza a háborús rendeletek hatályos ós a módosítások figyelembevételével feldogozott textusát, a módosított szövegrészeket kövér betűkkel jelezvén. A nyomdatechnikailag is ügyesen megoldott összeállítást a neucháteli megállapodás alapján létesült szűkebb unió állapotát (megállapodás, zárójegyzőkönyv és pótzárójegyzőkönyv hatálybalépésének napját), az 1932 július 22-től érvényes volt pengő, adópengő és ma érvényes forintban feltüntetett díjtételeket, valamint a pengő és adópengő értékviszonyát feltüntető táblázat zárja. A kitűnő összeállítás a Párisban 1947 február 10. napján kelt és az 1947. évi XVIII. tc.-be iktatott békeszerződés ipari tulajdonjogokkal kapcsolatos rendelkezései (1. ehhez Beck Salamon : „A békeszerződés ós az eszmei javak" dolgozatát, A békeszerződés magán- é6 gazdaságjogi vonatkozásai című, a Magyar Jogászegylet könyvtárának 25. számaként 1947-ben megjelent gyűjteményben, 97 s köv. 1.), ezek végrehajtása, valamint a szabadalmak oltalmi idejének meghosszabbítása tárgyában kiadott 8.780/1948. Korm. sz. rendelet (Magyar Közlöny 189. szám) folytán ma már erősen kiegészítésre szorul. Dr. Móra Mihály. Szovjet munkajogi irodalom. N. ö. Alexandrov és V. M. Genkin : Szovjet munkajog, Moszkva, TJ46, 481 oldal ; N, G. Alexandrov és G. K. Moszkclenko: Szovjet munkajog, Moszkva, 1947, 363 oldal; /. T. Goljakov: Munkaügyi törvényhozás, Moszkva, 1947, 360 oldal (valamennyi orosznyelvű). Az utóbbi két év 6zovjet jogirodalmából kiemelkedik ez a három munka, melyek közül az első magas színvonalú egyetemi tankönyv, a második népszerűbb stílusban megírt monográfia az ú. n. jogi iskolák számára s a harmadik kommentárral ellátott, rendszerezett jogszabálygyűjtemény, mely tartalmazza az öszszövetségi és szovjetorosz munkaügyi törvényes rendelkezéseket. A két első tankönyv nagyjából azonos rendszerben ismerteti a 6zovjet munkajog tárgyát, rendszerét, alapelveit, forrásait és történetét, majd a különös részben a szolgálati szerződést, a munkaviszonyt keletkeztető közigazgatási aktusokat, a munkaközvetítést, a munkaidőt, szabadságidőt, javadalmazást, munkavédelmet, munkai egy elmet szabályozó jogszabályokat. Foglalkoznak a munkaviszony megszűnésével, a munkaügyi jogviták eldöntésével és a társadalombiztosítással. Mindkét mű külön fejezetet 6zán a kolhozon belüli munkaviszonyok ismertetésének. Alexandrov és Genkin könyve ezeken kívül külön függelékben ismerteti a kapitalista jogrendszerek munkajogát. A rendkívül nagy anyagból ehelyütt a munkaügyi peres és perenkívüli eljárást emeljük ki. * A munkaügyi jogvitáit elintézésének három módja ismeretes a Szovjetunióban : 1. egyeztető eljárás ; 2. bírói eljárás ; 3. közigazgatási eljárás. J. Az egyezíeíő eijárás lényege abban áll, hogy megegyezést hoz létre a vállalat, stb. vezetősége ós a szakszervezet között. Az egyeztető eljárás a Bérmeaállapító Döntőbizottságok (a továbbiak során B. D. B., orosznyelvű rövidítésük R. K. K.) előtt folyik. (V. ö. a mi kollektív szerződéseink szerint léte6ültegyeztetö bizottságokkal.) a) A B. D. B. szervezete : B. D. B. működik az összes vállalatoknál és intézményeknél, melyeknél van szakszervezeti csoport. A B. D. B.-be egyenlő számban küldenek tagokat a vállalat stb. vezetősége és az üzemi bizottság.