Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Vallomástételi és igazmondási kötelesség a polgári perben. [Előadás a Magyar Jogászegylet perjogi szakosztályának 1947. november 28-án megtartott ülésén]

5 VALLOMÁSTÉTELI ÉS IGAZMONDÁSI KÖTELESSÉG A POLGÁRI PERBEN. Irta és a Magyar Jogászegylet perjogi szakosztályának 1947 november 28-án megtartót! ülésén előadta: Dr. HÁBERMANN GUSZTÁV szegedi ügyvéd. I. A polgári perrendtartás törvényének ismertté válása óta a magyar polgári perjogi irodalomba is bevonult az igazmondási kötelesség fogalma. Plósz Sándor annak a felfogásának adott kifejezést, hogy a polgári per az anyagi igazság érvényre juttatásának eszköze. A törvény miniszteri índolokása kiemeli, hogy ,,a javaslat a tárgyalási elvet csak eszköznek tekinti a per legfelsőbb céljának az anyagi igazságnak kiderítésére és éppen ezért alárendeli a tárgyalási elvet ennek a legfelsőbb célnak".1 Amidőn az igazságügyi bizottság a benyújtott törvényjavaslattal első ízben foglalkozott, szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy a per nem öncél, hanem magasabb eszmék által irányított eszköz csupán az igazság szolgálatában. ,,A bizottságnak az a nézete" — mondja az igazságügyi bizottság jelentése — „hogy egyszeri fellebbviteli és egyszeri társas bírósági elintézést minden ügynek biztosítani kell, bármily csekély legyen is annak az értéke, mert a pernek sokszor az értéken túlmenő erkölcsi és elvi jelentősége is van." Még határozottabban foglalt állást az igazságnak a polgári perben való érvényre juttatásának elve mellett a képviselőház igazságügyi bizottsága abban a jelentésben, amelyet az 1910. évben nyújtott be a képviselőházhoz. „A bizottság szükségesnek találta" — hangzik a jelentésnek a javaslat 222. §-ához fűzött részletes indokolása — ,,a rosszhiszemű pereskedés meggátlása végett a hazudás tilalmát a javaslatba felvenni és annak megszegését bírsággal sújtani." A polgári perrendtartás tervezetének elkészítésekor már élő jog volt a bűnvádi perrendtartás, amely ekként indokolásával együtt alapul szolgált azokban a kérdésekben, amelyekben a polgári perrendtartás hasonló elveket kívánt alkalmazni, mint aminő elvek a bűnvádi perrendtartás készítésénél számba jöttek. A bűnvádi perrendtartás miniszteri indokolásában szintén találunk adatokat arra vonatkozólag, hogy a büntető eljárásban is célként ismerték fel az igazság érvényre juttatását. ,.Az általános tanukötelesség szabá1 Igazságügyi Javaslatok Tára, 1902. kötet, 252. lap. L. még Plósz Sándor : összegyűjtött dolgozatai, VII. alattiakat és az ott felsorolt irodalmi állásfoglalásokat (Bülow, Pollák, Magyary).