Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 1. szám - A bűncselekményfogalom új eleme. [Előadás a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának 1946. október 4-én tartott ülésén]

A BÜNGSELEKMÉNYFOGALOM ÚJ ELEME Irla és a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának 1946. évi október hó 4. napján megtartott ülésén előadta: Dr. SCHULTHEISZ EMIL hadbíró-vezérőrnagy, egyet. m. tanár. A bűncselekmény tényálladékszerű, jogellenes és bűnös cselekmény. Iuv tanultuk évtizedekkel ezelőtt az egyetemen és így tanítják ma is világszerte. A tényálladékszerűség, jogellenesség és bűnösség elemeiből, mint építőkövekből állott elő oly nagy szellemi erőfeszítések és oly hosszú ideig tartó tudományos küzdelmek eredményeképpen a bűncselekmény tanának épülete, a büntetőjog legnagyobbjainak ,,architektúrái remeke". De ha ezt a lenyűgöző műalkotást, a tudományos világ bámulatának méltó tárgyát tüzetesebb vizsgálat alá vesszük, sajnálattal kell látnunk, hogy az voltaképpen nincs is befejezve, hogy a bűncselekmény fogalma, a bűncselekmény tanának épülete, amely pedig minden dogmatikai problémának alapja és kiindulási pontja, egy igen jelentős tekintetben kiegészítésre, továbbfejlesztésre szorul. Előadásunknak célja, hogy erre a hézagra, illetőleg hiányosságra — amelyet egyébként előttünk már mások is észrevettek — rámutassunk és azután felvázoljuk a tervet, amely szerint ezt a hiányt be kellene tölteni és így a bűncselekmény olyan fogalommeghatározásához jutni, amely a büntetőjog megtámadhatatlan és szilárd bázisává válhatnék. Ha a bűncselekmény tényálladékszerű, jogellenes és bűnös magatartás, akkor ebből az következik, hogy az ezeket az ismérveket magánviselő cselekmény elkövetője feltétlenül és szükségképpen büntetendő. Ámde a valóságban nincsen így, mert egyrészt vannak cselekmények, amelyeknél ahhoz, hogy a büntetés bekövetkezzék, még más körülménynek, a büntethetőség ú. n. objektív, vagy másodrendű feltételének is fenn kell forognia (mini amilyen pl. a házasság felbontásának vagy az elválásnak jogerős ítélet általi kimondása a házasságtörésnél), másrészt vannak esetek, amikor a tényálladékszerűség, jogellenesség és bűnösség ellenére azért nem következhetik be a büntetés, mert vagy már eleve fennforog a megbüntetésnek büntethetŐségi 1 kizáró személyes ok néven ismert valamely akadálya (ilyen pl. a képviselői minőség az e minőségben elkövetett cselekményeknél), vagy mert később következik be a megbüntetés gátjául szolgáló ú. n. büntethetőséget megszüntető ok (amilyen pl. az önkéntes elállás vagy az eredményelhárítás a kísérletnél). Minden olyan tanítás, amely a büntethetőség másodrendű feltételei! (a továbbiakban röviden: büntethetŐségi feltételeket) és a büntethetőségei kizáró, valamint megszüntető okokat (a továbbiakban röviden: büntethetőségi akadályokat) a bűncselekményfogalom körén kívül álló mozzanatoknak tekinti, egyértelmű a logika törvényeinek semmibevételével és olyan contra-