Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - Közigazgatás és demokrácia. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 26.]

107 Dr. Nagy László: A munkaviszony megszűnése és a kapesnlatos igények. Budapest 1947', 205 1 A felszabadtallás után bekövetkezett gazdásági, társadalmi és pollifiikai' átalakulás szükségképpen kihato tt az életviszonyok jogi Szabályozására is. Ez az átalakulási folyamat ma még lezártnak nem tekinthető és ez megnyilvánul a munkaviszonyokra vonatkozó jogalkotásban, valamint a bírói gyakorlatban is. Megnyilvánul elsősorban az új jogsaabáByok tömeges jelentkezésében, másodsorban pedig abban, hogy az új jogszabályok egyrésze kizárólag átmeneti jellegű, másik része pedig egy állandó jellegű intézménynek rendezését szolgálja Ugyan, anélkül azonban, hogy ez a rendezés véglegesnek lenne tekinthető, mert az intézmény gazdasági, társadalmi vagv politikai kialakulása mé'g nem fejeződött be, mint például az üzemi bizottság vnigv a kollektív szerződés1 in tézimé'ny éveli. Kiváló és hézagpótló mimikát jelent Nagy Lásiz'.ó köirv\'e. mert kiragadta, a munkajog egyik legfontosabb részét, a munkaviszony megszűnését és emléTet'ileg kifogástalan rendszerbe foglalta össze azokat — a legkülönbözőbb jogszabályokban és bírói ítéletekben megnyilvánuló — jogtételeket, amelyek a munkaviszony megszűnésiére és az ebből fakadó joghatásokra vonatkoznak. A munka első fejezete foglalkozik a munkaviszony megszűnését kiváltó tényállásokkal). Különösen részletes és értékes a felmondást és és a rögtöni hatályú felbontást tárgyaló Tesz. A második fejezetben foglalkozik a szerző a munkaviszony megszűnéséből származó joghatásokkal, a harmadik fejezetben pedig az átmeneti rendelkezésekkel. Meggyőződésünk az', hogy a szerző télies mértékben megvalósította az Előszóban kitűzött célt: „könyve hasznos útmutatással szoligál mind a Jogkeresőknek, mind a jogalkalmazóknak". Dr. Weltner Andor Feller Erik: A magyar büntetőtörvénykezési jog tankönyve. Budapest, 1947, 272 1. Kétségtelen, hogy a büntetőjog — s talán mégürokább a büntetőtörvénykezési jog — világnézetek és gazdasági rendszerek fordulópontján alkatában és elvi alávetéseiben döntő változáson megy kérésziül. Különös flo'Mos'Ságú tehát az ilyen átalakulás közben jelentkező eszmei zűrzavarban a fogalmak tisztázása és az utak kijelölése. A budapesti egyetem tudós professzorának a téHe'lőw megjelent tankönyve összefoglalása — és tegyük hozzá — hataömais ős átfogó tudással írt kitűnő öszszefoglalása a napjainkig érvényben lévő bűnvádi eljárási jog egyetemes érvényű alapelveinek és ugyanakkor: a magyar eljárási kódex részletes szabályainak az; Auer-Mendelényi-kommentár óta ii[> to date legjobb taglalása.. De szigorúan tudományos megállapításaival alkalmas arra is. hogy a politikai exigenfiákra tekintet néSkül az egyéni és közössiélg jogai egyensúlyának szemmeltartása mellett az új igazságügyi reformok megalkotásához jótékony útbaigazítást adjon. Hellet professzor önálló felépítésű, tudományos rendszerbe foglalja tudományágát, de a mű tankönyv jelDegéíie figyelemmel mégils mértéket tart az elméleti kategóriák és abstrakciók tárgyalásában, utóbbiakat inkább csak annyira taglalva, amennyire kétségek eloszlatásai végett és gondollatébresztésire szüksésé'ges. Könyve elméleti és rendszerező vonatkozásban, akár a tudomány elvi eredményeit közlü, akár saját rendszere helyes és megalapozott álHásipomtját fejezi ki, így is hiánytalan. S amikor szokás*sá vált, hogy a büntetőjogi fogalmakat a tételes rendelkezéseken kívülleső szempontok szerint magyarázzák, úgy értéke és jelentősége a könyvnek, hogy elsősorban é's következetesem azt a célját valósítja meg, hogy a kódexben bennefogüalt tételek igaz értelmük szerint feltszínre hozassanak. A könyv szigorúan tudományos és tárgyilagos jellegénél fogva éppen az ellőbbSekbőlII következek, — annak elleniére, ho'gy a, megjelenésié óta eltelt félév alatt is az éppenséggel nem ólomlábon járó igazságszolgáltatási reformok jelentősen megváltoztatták büntetőtörvénykezésünk arculatát —•, hogy a könyv megállapításai ma sem tekinthetők meghaladottaknak. És ha. akarjuk, szerző elvi állásfoglalásaiból kifejthetjük véleményéi a< már megvalósult é's még tervezeit újítások tekintetében is. Szerző egyébkén már ebben a kötetben is, ahol a téma magával hozza, nemcsak regisztrálja az új bírósági szervezeti intézkedésieket (népbiróság), hamem kifejti azokkai! kapcsolatban tudományos szemléiét ét. így t eszi ezt a népbíróságokra vonatkozólag éppúgy,