Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - Közigazgatás és demokrácia. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 26.]

106 ériének egyel. A görögkeleti! egyházjog szeMemét kitűnően megértő dolgozat azt mulatja, hogy szerző képes az első munkájától e'ltérő területen is eredményesen dolgozni Dr. Móra Mihály Barnes, Harry Elmer — Teeters, Neglcy K.: New Horizons in Criminology. (NewYork, 1944. Prentice-Hall Inc. kiadása, 1069 oldal.) A szerzők e munkája nemcsak fizikai terjedelmében, de szellemi tartalmában is olyan vaskos, hogy ismertetésére és kritikájára ezek a sorok nem lehetnek elegendők. Ezért alig tehetünk többet, mint a figyelmet hívjuk fel az amerikai kriminológiai irodalomnak erre a pompás termékére. A kitűnő szerzők már munkájuk címében is a kriminológia új horizontjait jelzik. Ezeket az új horizontokat előbb munkájuk első részében tüntetik fel, ahol azt fejtegetik, hogy az alkalmi bűntettesek kategóriája mennyire jelentéktelen a szokásos bűntettesekéhez képest. A szokásos bűntettesek köréből is azonban külön fejezetben emelik ki az ugyneA-ezett „white-collar crlme"-ot, a „fehérgalléros bűncselekmény"-t, amely a szerzők szerint az összes bűncselekmények legveszélyesebb és legantiszociálisabb megjelenési alakja. A „whlte-collar erime" meghatározásánál a szerzők alighanem mintául vették Sutherland ismert definicióját, aki szerint a „fehérgalléros bűncselekmény" a büntetőtörvények megsértése olyan személty által, aki a felsőbb társadalmi vagy gazdasági osztályhoz tartozik és aki a bűncselekményét a foglalkozása vagy hivatásának kifejtése során követi el. A szerzők is az ilyen bűncs'edekménvben a társadalmi vagy gazdasági tekintély részéről kiáradó és a szélesebb néprétegeket kriminalitásra fertőző hatást látnak. Ennélfogva vélik a ..white-collar crime"-ot speciálisan krimunogén jelentőségűnek, ezért tekintik azt 'különleges bűncselekmény-fajtának, és arra mutatnak rá, hogy noha ezidőszerint talán Amerikában' fordui eCő leggyakrabban, mégsem tipikusan amerikai 'jelenség, mert mindenütt másutt is sűrűn jelenik meg vagy fog megjelenni. A munka második része, amely kriminálaeW'ol'ógiai megfontolásokat ad, viszonylag a legkevésbbé kidolgozott fejezete a kötetnek. A szerzők széleskörű kutatásokat végeztek, a kriminalitás okait azonban nem próbálták megvilágítani minden oldalról. így a kriminálszomatológiai szempontok homályban maradtak. Ez különben szinte jellegzetessége az amerikai kriminológiai irodalomnak, mely .szívesebben dolgozik kriminálszociológiai és kriminálpszichológiai síkon. A szerzők is csak a kulturális konfliktusban és az emocionális dezorganizáltságban keresik a bűncselekmény eredőit. A mű harmadik része az Amerikai Egyesüli Államok rendőri szolgálatát, a vádhatóság eljárását, valamint a büntetőbíróság, különösen az esküdtszék működését ismerteti kritikai tollal. A munka negyedik része a különböző büntetésnemek értékes és meglehetősen részletes jogtörténetét adja, kiegészítve a modern büntetési rendszerek bemutatásával. A munka következő három része poenológiai vonatkozású. A szerzők előbb fényképekkel tarkítva mutatják be az amerikai tetartóztatóiwtézeteket és iavítónevelőintézeteket, ismertetve több kísérleti intézet működését. Azután arra mutatnak rá, hogy a letartóztató intézet mai alakjában nem felelete a bűncselekménynek és nem megoldása a kriminalitás elleni küzdelem problémáinak. Határozottan foglalnak állást a büntetés megtorló jellege ellen. Financiális érveket is felhoznak a jelenlegi büntetési rendszerek haszontalanságának bizonyíthatása érdekében. Javasolják, hogy a bíróság előbb körültekintő és nagyon részletes diagnózist készítsen a bűntettesről és csak azután s ahhoz képest döntsön a mikénti sorsáról. A szerzők itt is — amint Teeters egy másik munkájában — kevéssé optimisták és bár álláspontjuk helvességét szilláTdlan hangsúlyozzák, kételkednek a gyakorlati kivitel hibátlan lehetőségében. Az adott helyzetben legalább a börtönmunka reformját, specializált intézeteket és a fogházmisszió hatékony funkcionálását sürgetik. A munka befe jező , részében a szerzők különleges problémákkal foglalkoznak, "mint a prostitúció eliminálásával és a sexuális bűntettesek kérdéseivel. Az irodalmi utalások roppant bősége és a hasznos bibliográfia csak emelik a kiváló szerzők e jelentős munkájának valóban nagy értékét. Dr. Schajer István.