Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - Közigazgatás és demokrácia. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 26.]

105 nek tisztázására évtizedek óla külföldön is elismert eredményekkel járó kutatást folytatott. Az újabb interpolációs kritikai irányzat sízieTiitút — szemben a mull Század p&ndekta tudománya nézetével,— a klasszikus' felelősségi rendszer még egészében objektív, tárgyi felelősségen alapuló volt. Így Kunke'L nézete szerint a posztk'llassiziíkusok alakították az objektív klasszikus culpa fogalmait szubjektív s egyúttal abszlrakt vétkességi fogalommá. Szerző azi általános római jogIVjlödés szóm pontjából veszi rendkívül irtU'kes fejtegetésekben bonckés aillá K. tanát és sorakoztatja) fel érveit, amelyek K. eredményeit aggályosakká tesmQs Marton bebizonyítja, hogy a culpaakikzatokat már a klasszikus korban teljesen kiképezte a jogélet szükséglete. Az allapszemlélet azonban a klasszikusoknál és a bizaintfausoknál) egyaránt tárgyi, a juszlinián.uszii és posiztklasz*/,kus culpafogatom nem szubjektív vétkességfogal'om, mert csak a XII. századin;! klasszikus kánonjog korában váll öntudatossá ia felelősség szubjektívvé téti re irányuló törekvés. Dr. Visky Károly (Az interpoiláció-gyamisításiokról) oikke jó szolgálatot tesz a rómaijog'ii tanulmányokkal foglalkozni kívánó kezdőnek és nem romanistának i>s. Az interpoláoiós módszer 'tudvalevőleg az eredeti forrásszövegekre és azokon át a klaszszikus jog tételeire kíván fényt deríteni e szövegeken történt későbbi időből származó változtatások kiderítésével1. Szerző példákkal illusztrálja, milyen nehézségekkel kell' megküzdeni a romanistának az intepoláció-gyanusítások útvesztőjében s a nehézségek áthidalására metodikai íitmutatást ad. Dr. Sztehlo Zoltán tanulmányában (Néhány szó a rómadjogi oktatás és a romanfotikaiil tudomány újabb kutatási irányaihoz) szélles alapokon vázolja a történeti, pandektisa, papkollogial iskolák eredményeit, de azi felkeltheti figyelmét) a tételes jogászoknak is, akiknek Bekker áiial félévszázaddal ez ellőtt megállapított averziója a romaniísztika iránt nem mindenütt tűnt el. Hogy a jogi gondolkodásba bevezetés, milnt'alapvető jogi anatómia mással nehezen helyettesíthető piffléTe a jogi oktatásnak s a magasabb jogi kultúra bázisa, azt nemcsak azi mutatja, hogy a hitleri! Németországban elszenvedett! báltérbe szorítása mellett, Európán kívüli országokba egymásután vezették be a jogi oktatás rendjébe a római jogot, hanem azi is, hogy annak a szovjet jogi felsőoktatásban is kiváló szerepet juttatlak (második évfolyamban 102' előadás, v. ö. Jogbud. Közlöny 1948. évf. 40. 1.). Dr. Baranyai Béla (Az udvar első lépései a trónutódlás elsőszülöttségi örökösödés/ szerint valló rendjének megvalósításai felé, 1687' áprösa) a trónöröklésá jog történetéhez szolgáltai adalékot. Dr. Flachbart Ernő a hadifoglyok hadifogság előtt és aliatt elkövetett deiliiktumainaik megbüntetéséről szóló értékes dolgozata nemcsak a nemzetközi, de a büntető jogászok érdeklődésére is számot tarthat. Dr. Hacker Ervin a tudományos kutatásnak éls gondolkodásnak elgépiesedését különösen a büntetőjogban vizsgálja. Dr. Szontagh Vilmos (A közigazgatás és az allanyi jogok) az1 alanyi jog bölcseleti lényeg ének a telelés jog szintjére levetítése útján az alanyil jog mibenlétének s azi alanyi jogok, valamint a közigazgatási! tárgyi jog viszonylatának problémáját elemzi, kümutatvám, hogy a magánjog világára szabott attlamyl jogoknak a közjogok világában milyen- változataival találkozunk. Dr. Kállay Kálmán (A kis iln sacra és a ius circa saicra az Óteslfamenitumban) a király vallási ügyekben valló beavatkozási jogát vizsgálja kissé megtévesztésre alkalmas anakronisztikusán hangzó cimmek Dr. Kováts J. István inkább a teológus mértékével, de nem jelentéktelen egyházjogi ismeretekkel fejtegeti a tiszta református egyházalkotmány fontosságát és ismertető jeleit. Dr. Révész Imre (Dévai Biró Mátyástól erednek-é az 1Ő44MÍI tétteltek?) kitűnő munkája' teológia-történeti dolgozat, némi egyházjogtörténeti adalékkal. Dr. Török István teológiai alapon vizsgálja az emberi) jogok kérdéséi. Dr. Trócsányi László a) görögkeleti egyházjog köréből írt jeles tanulmányt. (A laikusok részvétele a görögkeleti egyház kormányzásában a hazai és az újabb külföldi jog szerint.) Szerző véleménye szerűn!* is a görögkeleti hierarchia-rendszer ma ils> érvényben van és a hazai különálló jogfejlődésnek a nemzeti múlt alakulásával kapcsolatos okai vannak. Dr. Trócsányi jól foglalja össze a hazai orthodox egyházra vonatkozó jogtörténeti ismereteket. Egyeseknek bizonyára, sok újat hoz az 1920. év után keletkezett orthodox egyházalkotmányok vázolásával is, ahol az újabb hazai jogirodalom termékeinek felemlítésétf következetesen melllőzi. Azzal a megállapításává?), hogy a vázolt újabb jogfejlődés összhangban van a kánonjogi követelményekkel, sokan