Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - Közigazgatás és demokrácia. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 26.]

103 másik jogrend elsőbbsége melleit'. Könyvének utolsó fejezetében azonban határozottan ejiistmeri a nemzetközi jog eLsőbbségél a belső államjoggai]) szemben. Szerinte van egy ú. n. abszolút jogi igazság, amely Felette áll a különböző kormányzatoknak és nem veszi t'ekintetbe azok erejét. Ezt a „pacta sunt servanda" elvből következteti, mely a népek nemzetközi! együttműködléséhiek az alapja fis mely nélkül a nemzetközi jog illuzórikussá válna- £s ez a pacta sunt servanda szerinte a nemzetközi jognak alaptétele és egy része. Talán ez Preymond művének legeredetibb rés/e és fejtegetéseinek végkövetkeztetése, mely könyvének a már ismerteteti előnyeit a gyakor'ati jogász szemében csak emeli. Dr. Mikin László Emlékkönyv Szentpéteri Kún Béla hetvenedik születésnapjára. Szerkesztette dr, Révész Imre, Debrecen. 1946. VI. + 639 D. A hazai egyházjog művelői közül) éles jogászi elméjével kitemelkedő szerepet biztosított magának Szentpéteri Kún Béla, aki nálunk évtizedekig egyedül jelenítette a református egyházjogot. Joggal írja az előszó, bogy ai jubiláns képviselte hazánkban hosszú évtizedek óta páratlan tisztasággal! és következetességgel a református egyházjogi és egyházalfcotrhányi gondolkodást, hozzátehetjük, sajnálatosam meglehetősen egyedül és méltó követők nélkül. A vele szoros baráti, munkatársi, tanítványi kapcsolatban állók 70 éves jubileumára jellentőségének megfelelő díszes keretben adták ki a terjedelmes) emlékkönyvet. A könyv végén levő életrajzot szerencsésen egészítik ki az ünnepelt munkásságát összefoglaló tanulmányok; dr. Benedek Zsolt a konventi és zsinati, dr. Erdős Károly az egyházmegyei ésí egyházkerületi, valamint a debreceni egyházi és világi közéletben való működését méltatja. A kötet közllli a jubiláns széleskörű irodalmi munkásságának jegyzékét is, amely oldalakon keresztül túrja elénk az önállóan vagy gyűjteményekben megjelent műveitől kezdve egészen a kisebb hozzászólásokig terjedő hatalmas életmunkáját s így nemcsak a páratlanul tevékeny egyházjogász elméleti munkáit sorolja föl, de az előbbil két tanulmánynyal együtt képet ad arról! isi, hogy az* elmélet mellett talán még nagyobb gonddal foglalkozott a gyakorlati egyházi élet, az egyházalkotmány kiépítésének problémáival. M szerző különféle tárgykörű és éTtékű dolgozata sorakozik elénk, amelyeiknek jórésze teológiai (homiltetikai, pasztoráli*, bib'Iiikusi) és pedagógiai jellegű, «• amelyekkel ennélfogva nem foglaiklozhatJunk. A tanulmányok másik része jogászok tollából valló. Ezek közül, ha nem tévedek, szigorúan véve egy egyházjogi akad. Az egyházjogász tiszteletére kiadott emlékkönyvből tehát az egyházjogi tanulmányok hiányoznak leginkább. Ez a feltűnő helyzet azonban nyilván nem a többiek tiszteletadási készségének hiánya, hanem a nemjogász szerkesztő elgondolásának következménye. Csak sajnálatos, hogy a szerkesztő nem helyezkedett arra az álláspontra, amelyre szintén egy egyházjogász tiszteletére 1941-ben megjelent emlékkönyv szerkesztői) és igen szűk körre szorította az egyházjogászok közreműködését. Közülük bizonyárai sokan lettek volna, akilk lerótták volna ezúton is tiszteletüket Kún Béla Iránt és ezzeli a közös Vagy rokon diszciplína is. nyert volna, mint azt a másik szóbanforgó emlékkönyv dokumentálta. Mindazonáltal Marton és Nizsalovszkij gondoskodott arról, hogy a nyugati kánonjogra utalás, ne hiányozzék. A kötetben a civilisztikát több kiváló dolgozat képviseli. Dr. Bacsó Ferenc „Személyes és dologit kezesek találkozása" c. mélyenszántó tanulmánya elsősorban azt taglalja, hogy a fizető meÓflékkö telezett milyen, jogokat érvényesíthet a többi, más módon biztosítást nyuitott mellékk öt élezett el szemben. A kölcsönös jogérvényesítés lehetőségének általánosságban való megállapítása, a jogok ..átsiziállongása" egyetlen mellékk ö telezettre háríthatja az egész térheti. A megtérítési keresetek Láncolatából előállható méltánytalan eredtoéhv meggátlására a joghasonszerűség alkalmazásával. az u gya négyfajta kötelezettek között' a fenti méltánytalanságot kizáró alapelvek okszerű érvényesítése szükséges.. Szerző éles okfejtéssel elméleti és. gyakorlati szempontból részletesen vizsgálja a Mmtj. 121fi. §-ának negyedük bekezdése több kezes egvmásközötti viszonyára vonatkozó szabállva.inak csak általánosságban tartott kijelentését. A „megfelelő" alkalmazhatóság szempontjából külön tartja a különböző időpontokban és az egyidejűleg (közösen vagy egymásra te-