Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - Közigazgatás és demokrácia. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 26.]

100 küikereskedelimv, államvédelmi, igazásgügyi. nemzetgazdasági, ipari, mezőgazdasági1, beszolgáltatást, közliökedés- és hírszolgálat}, kereskedelmi, municipális, népjóléti, közoktatásügyi és egészségügyi igazgatás kérdéseit. A rendelkezésre áló hely részletesebb ismertetésit nem enged meg, de egyes kérdé'sek közelebbi megtárgyalására még vissza fogunk térni. v Dr. Névai László A magyar közigazgatási bíróság 50 éve (1807—19417), Budapest 1947), (Hernádi), 366 \i A Magyar Jogászegylet a közigazgatási1 bíróság fenn áldásának 50 éves évfordulójáról) 1946 november 8., 15: és 23-án megtartott külön előadássorozaton már ünnepélyes módon megemlékezett, amelynek során a túlnyomórészt kivii:álló felszólalók tárgyilagosan méltatták a közigazgatási bíróság jelentőségét, de egyben — a Jogászegylet célkitűzéseinek és szokásainak megfelelően — hallatták a kritika és a reformgondolat hangját iis. Az ankét anyaga a Jogászegylteti Szemle 2. számaként nyomtatásban is megjelent, mégis szeretném legalább röviden ismertetni a fenti vaskos kötelet is, amelyet a magyar közigazgatási bíróság adott ki és amely nyolc részre osztva. 25 cikket tartalmaz. A testes jubileumi kiadvány dr. Csorba János elnök előszavával1 kezdődik, amely „mintegy hegyoldalról" tekinti át félévszázad váDbozatos történetét, s emeli ki a közigazgatási bíróság érdemeit a mulllban és jelentőségét a jelenben. A pénzügyi osztály eredményeit dr. Kenessey Pongrác (A censustól az általános jövedelem- é's vagyonadóig) méltatja. A bevezetörészben dr. Sipos József az ítéltetalkotás munkájáról, dr. Gál Jenő a közigazgatási bíráskodásról, dr. Pilisy Lajos a pénziigvi közigazgatási bíróságról (1884—1896)" értekezik. Az I. részben dr. Csekő Gyula az 1896:XXVI. tc.-rőll, dr. Pákey Lajos a közigazgatási bíróság előtti eljárásról szóló ismereteket foglalja össze, míg dr. Kászonyi Ferenc a közigazgatási bíráskodás kérdésével foglalkozó főbb tanulmányok bibliográfiáját 1877-től 1897-ig közli, amely azonban nem teljes. Az V. részben dr. Szájbely Ernő állította össze a közigazgatásai bíróság jelenlegi és voílt ítélőbíráinak széni L-ÍVÍ adatait, míg dr. Kovács Dezső és dr. Bélafalvy István a jelenlegi é!s volt ítélőbírák irodalmi munkásságát. Utóbbiból megállapítható, hogy a bírák sokoldalúak voltak, mert imponáló jogirodalmi tevékenység mellett (gondoljunk csak dr. Wlassics Gyula, dr. Baumgarten Nándor, dr. Schuster Rudolf, dr. Biró Balázs, dr. Borsos Endre, dr. Pilisy Lajos munkásságára), különösen a régebbiek, szépszámú irodalmi munkát (családi jellegű alkalmi költemények, vígjátékok, beszétyek, humoros tárcacikkek, versek) is írtak. Érdemes lett volna a két könyvészeti feladatra szakavatott bibliográfust felkérni. A II. rés'zhen dr. Borsos Endre, (Közjogi jelentőségű ügyek), dr. Molnár Gyula (A közigazgatási bíróság feladatköre vallási és népoktatási ügyekben). dr. Tomka János (Községi és törvényhatósági ügyek), dr. Osváth Pál (A közigazgatási bíróság által az állami és ön>kormányzati alkalmazottak járandóságai ügyében hozott elvi határozatok), dr. Mattyasovszky Pál (A közigazgatási bíróság hatáskörébe utalt különféle ügyek) értékes tanulmányai mulatják be a tárgyuk bírói gyakorlatának irányelveit és maradandó eredményeit a múltban és a jelenben. A III. rész a pénzügyi osztálynak raüködé'sét elemezi, kimutatván, hogy az adó és iTJetékjog fejlődésére milyen hatással volt és az elvi jelentőségű határozatok a törvényhozásra müven befolyást gyakoroltak. Neves pénzügyi jogászaink mintaszerű tanulmánya'.lian e feladatuknak megfelelvén., szinte a pénzügyi jog egyes szektorainak félévszázados történetét és joggyakorlatát vetítik elénk, amellyel egyben a közigazgatási bíróság pénzügyi osztályáról a legszebb bizonyítványt is kiállították. Dr. Burghnrdt István (Közadók kezelése) és dr. Porkoláb Richárd (Földadó és házadó) cikke mellett dr. Pilisy Lajos a kereseti adóról, dr. Jakab László a jövedelem- és vagyonadóról, dr. Biró Balázs a forgalmiadóról, dr. Sárffy Aladár az illetékekről közöl mélyenszántó tanulmányt, míg dr. Kullmann I^ajos a ..magyar adójog legtökéletesebb adóneméről", a társulati adóról írt alapos értekezésit, amelybeni plasztikusan mutatta be a pénzügyi osztálynak 1946 július 31-ével céltalanná vált jogfejlesztő működését. A kötetet! a közigazgatásil bíróság hatáskörét ériintő jogszabályok összeállítása (dr. Kozocsa Jenő—dr. Szoyka Kornél),