Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - Közigazgatás és demokrácia. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 26.]

85 törzsbetétének 5.000.— forintban való megállapítását, mert ez a vállalkozási lehetőséget és ennek kihatásaként az adóalanyok számát fogja csökkenteni. György Ernő felszólalásában rámutatott arra, hogy a forintmérleg kérdésének helyes megoldása nem egyszerű gazdaság-közigazgatási probléma, amely a változott viszonyoknak megfelelően a múlttal szemben való/folytatást rendezni kívánja s nemcsak adóztatási szempontból bír nagy elentősjéggel, hanem szerteágazó összefüggéseinél fogva általános közgazdasági és közhiteli szempontból is kiszámíthatatlan jelentőségű. Ennek kapcsán utalt arra a szempontra, hogy a forintmérlegek mikénti megállapítása lényeges mértékben praejudikálhat a külföldi kötelezettségek mikénti rendezésére és lényegesen befolyásolhatja a jövőbeni tranzakcionális lehetőségeket. A forintmérleg merev értékelési rendszerével szemben utalt a rugalmas megoldás előnyeire. A valóságot legjobban megközelítő képet nem akkor kapunk, ha egyenlőtlen adottságokat azonos keretek közé szorítani igyekszünk, hanem akkor, ha az egyéni eshetőségekhez alkalmazkodó megoldásokat alkalmazunk. A részvénytársasági alaptőke minimális megállapításánál rámutat arra a szempontra, hogy országunk tőkeszegénysége mellett lényeges érdekek fűződnek ahhoz, hogy a vállalkozások viszonylag csekélyebb tökealapon is létrejöhessenek. Korainak tartja még a részvények végleges átcserélésének ez időpontban történő megállapítását, minthogy a megsemmisítési eljárások lefolytatása és ezzel összefüggő külföldi vonatkozású kérdések rendezése huzamosabb időt igényel. Moskovits János elsősorban a házak értékelésével foglalkozott. A tervezet szerinti nyolcszoros szorzószám alkalmazása mellett a bérházak értéke a reálisnak két-háromszorosában lenne megállapítva. Ajánlja, hogy a békebeli pengőbérjövedelem és egy reális szorzószám alapján állapíttassák meg az ingatlan mai értéke, amelyből egy felállítandó hiteles szakértői testület tagja által eszközölt becslés szerint kellene levonni a háborús károk feltüntetésére alkalmas redukciós faktorokat. Ugyanezek a szakértők volnának hivatva arra, hogy a házadó alá nem eső ingatlanok valóságos értékét megbecsüljék, szemben a tervezett merev szabályozással. Nagy Dezső Bálint kimutatta, hogy a rendelettervezetnek az a szabálya, amely szerint a nyitómérlegben kitüntetett értékeket a további adóztatás'során beszerzési, illetőleg előállítási áraknak kell tekinteni, az ezeknél magasabb áron értékesített vagyontárgyaknál látszólagos nyereségekre fog vezetni. Kívánatos volna gondoskodni arról, hogy ezek a látszólagos nyereségek adózatlanul maradjanak. A mai viszonyok között ennek nemcsak az áru- és anyagkészletnél, hanem az ingatlanoknál is igen nagy jelentősége van. Horváth Béla a rendelet értékelési szabályaival foglalkozva arra a megállapításra jut, hogy a mai gazdasági helyzetben a valódi érték kipuhatolására irányuló törekvés csődöt mond és a kormányzat csak kettő közt választhat: vagy elhalasztja a forintmérleg felvételét, vagy pedig — a valódi érték megállapítására igényt tartó becslés kizárásával — a rendeletben írja elő az értékelés módozatait. Figyelemmel arra, hogy a háüorú aránytalanul kisebb mértékben pusztította el az álló-, mint a forgótőkét, helyesnek tartja a tervezetbenelöírt értékelési szabályokat, mert ezek enyhítik a beruházott és forgó vagyontárgyak értékei közti diszparitást. Viszont nem szabad szem elől téveszteni, hogy ennek az értékelési módszernek semmi köze nincs a valóságos érték kipuhatolásához, ezért általában következetlenség módot adni a szakértői becslés alternatív lehetőségére. Ezt csak abban az esetben tartaná megengedhetőnek, ha az aláértékelés folytán a részvénytársaság, szövetkezet, vagy kft. vagyona nem érné el a rendeletben előírt minimumot. Hangsúlyozni kell azonban — a felszólaló szerint —•, hogy ez az értékelés csak ideiglenes lehet és a termelési és értékesítési viszonyok normalizálódása után módot kell adni a vállalatoknak arra, hogy beruházott vagyonuk értékét és tiszta vagyonuk megállapítását kiigazítsák, mert ellenkező esetben olyan nyereségek keletkezhetnek, amelyek az alaptőkét is kikezdhetik. A forintmérlegrendelet csak félmunka. A mérlegvalódiság csak akkor tekinthető helyreállítottnak, ha szabályozást nyernek a dinamikus évi mérlegek értékelési kérdései is. Kelemen Móric a gépek és gyári berendezések nézőpontjából szólt hozzá a tervezet értékelési kérdéseihez. Ezek értékelése az 1946. évi leltár alapján mesterkélt, mechanizált és a valóságnak meg nem felelő. Nem elég segítség az sem, hogy mód van mérnökszakértő alkalmazására, mert ha csak egyes eseteket ragadunk ki, csak még nagyobb lesz a zavar. A maga részéről a szabad értékelés híve, amelyet — a forgó vagyont ellenőrző hites könyvvizsgálók mellett — a beruházott vagyon tekintetében, mérnökökre kell bízni.