Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - A Magyar Jogászegylet 1947. évi május hó 24-26-án Szegeden megtartott vándorgyűlése

kel célzó ténykedés, s mintha ez lenne az oka, hogy a gyakorlati közigazgatásban .sokszor hajlamosak a jogászi szemlélet lebecsülésére, amelyet feleslegesnieik, esetleg hátráltatónak vélnek. Abban is sok igazság van, hogy a bíráskodásiban a bírói jogalkalmazás öncél, míg a közigazgatásban a jogalkalmazás csak eszköze az államcélok megvalósításának. De a két jogalkalmazás között rést nyit az az eltérés is, hogy míg az előbbinél a független bíró a jogalkalmazó szerv, akit elöljáró hatósága nem utasíthat jogalkalmazási tevékenységében, sőt aki nem is ikérhet ilyen utasítást, hanem a szóbantorgó jogszabályt az eljárási jog által vont keretek közt saját meggyőződése szerint alkalmazza bírói esküjéhez képest a nép érdekeinek szem előtt tartásává', addig az utóbbinál a közigazgatási tisztviselő a jogalkalmazó szerv, aki rendszerint felsőbb hatóságai utasításához van kötve s így a jogszabályok alkalmazásánál nem mdmdig követheti saját meggyőződését. Ez lehet az egyik oka, hogy általában a bírót emelik ki a jogalkalmazók közül. Ha már most a jogalkalmazásnak a demokráciáiban fennálló feladatát kellene vázolnom, ezt röviden abban foglalhatnám össze, hogy annak feladata a nép érdekét szolgáló új demokratikus jogszabályok maradéktalan érvényesítése, ama keretek között, amelyeket a jogalkalmazás számára a jogrend megszabott. Hogy az erkölcsi elvek és a ius aequum alkalmazása a demokráciában is kívánatos, az már abból is következik, hogy a demokrácia nem erkölcstelen, hanem erkölcsi alapon nyugvó berendezkedés, amely nem méltánytalan, hanem méltányos megoldásokat favorizál. A Jogászegylet vitatkozó társaság, ahol az építő szándékú kritikának is helye van. Kívánatos, hogy megismerjük egymás eltérő véleményét is. Ez nem válik senki önállóságának hátrányára. A vándorgyűlés nem kívánja a kérdések egyoldalú megvilágítását nyújtani. Azt a rendszert követtük, hogy egy előadó után több hozzászóló következzék — mindannyian illusztris jogászok és így szabad vita lehetősége alakuljon ki, amely a kérdést több oldaliról világítja meg. Remélem, hogy a mai ülésünkön :— mint a többieken is — elhangzandók hozzájárulnak a felvetett kérdések előbbrevi téléhez és így a demokráciánknak, amélynek mennél tökéletesebbé válását mindnyájan hően óhajtjuk, használni tudunk. Ennek az előkelő jogászi testületnek légköre a szellemi értékéket helyezi előtérbe s már egymagában ez is megóv az érdes disszonanciától. Ez a légkör s ta<lán a pünkösd közelsége is hozzájárul ahhoz, hogy jobban lehet a merev alkalmazót enyhítésre hajlítani, a lelkesedés tői távolálló közömböst a demokrácia iránt fellelkesíteni, a téves álláspontot elfoglalót a helyes útra téríteni, - hogy a pünkösdvasárnapi szentmise sequentiájának, a gyönyörű Veni Sancte Sparitus himnusznak tömör fogalmazásában kifejezésre jutó invokatiot* alkalmazzam. Ebben a reményben nyitom meg a mai ülést. * Flecte quod est rigidum Főve quod est frigidum Rege quod est devium.