Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - Az angol közkórházak felelőssége a személyzetük által elkövetett műhibákért

AZ ANGOL KÖZKÓRHÁZAK FELELŐSSÉGE A MŰHIBÁKÉRT. 43 ben elhelyezkedni. Néhány nappal a szülés után, mely július 13-án, a megállapodásnak megfelelően saját orvosa vezetése alatt folyt le, fel­peresnőn gyermekágyi lázat állapítottak meg. A bizonyítási eljárás folyamán megállapítást nyert, hogy július hó 4-én abban a kórteremben, melyben felperesnő feküdt, egy szülőnő gyermekágyi lázban megbetegedett. Ezt a megbetegedést egy szomszéd kórház állapította meg, ahova neve­zett a szülőotthonból szállíttatott. Az erre vonatkozó leletet a kórház július 5-én közölte az alperesi intézet főnöknőjével, igazgató orvosával, úgymint ellenőrző orvosával, aki egyúttal a megye tiszti főorvosa volt. Felperesnő megbetegedése folytán kártérítési keresetet indított. A per elsőfokú tárgyalása alkalmával megállapítást nyert, hogy alperes szer­ződéses kötelezettségeit megszegte a következő mulasztásaival: 1.1 hogy nem utasította el az 1933. július 5-étől fogva jelentkező új betegeket; 2.) hogy nem vetette alá az egész személyzetét 1933. július 4-től július 20-ig a kötelező bakteriológiai vizsgálatnak, és 3.) hogy nem értesítette felperest arról miszerint az intézetben gyermekágyi láz lépett fel. Mint­hogy felperes megbetegedése ezen mulasztások következményének tekin­tendő, úgy az I-ső, mint a Il-od fokú bíróság alperest 750 L kártérítésben elmarasztalta. A Lordok Háza az alsóbíróságok Ítéletét a következő indoklással hagyta helyben: Alperes azzal védekezett, miszerint még oly esetben is, ha gondatlanság lenne megállapítható abban, hogy az intézet július 5-e után is felvett új betegeket és hogy ezeket nem értesítette a fennforgó veszélyről, ő az alkalmazottainak orvosi működésük folyamán elkövetett mulasztásaiért nem vonható felelősségre, hanem csak az igazgató- és ellenőrző orvosa, akik megbízatásuk folytán az ügyvezetésnek orvosi szaktudást igénylő részét voltak kötelesek ellátni. Ez a védekezés azon­ban nem helytálló. Alperes a c... i szülőotthon ügyeit az 1918. évi Gyer­mekjóléti Törvény megbízása alapján vezeti. Az intézet minden nőnek, aki segítségért hozzá fordul, rendelkezésére áll, azaz szolgálatait a tör­vény értelmében szülőnőknek általában felajánlja. Ezen ajánlata folytán implicite a szolgálatait igénybe vevő betegekkel szerződéses viszonyba kerül, melynek alapján kötelezve van arra, a) hogy helyiségeit veszély­mentes, a hygiéne követelményeinek megfelelő állapotban tartsa és b) hogy jelentkező betegeket netán beállott veszélyekre figyelmeztesse, melyekről alperes, ill. végrehajtó közegei tudtak, vagy tudniók kellett volna. Minthogy ezeket a kötelezettségeket a törvény alperesre rója, ő felel a master and servant közötti jogviszony alapján az ezen törvénynél fogva őt terhelő kötelezettségek teljesítésével általa megbízott közegek mulasztásaiért. A Lordok Háza megállapítja, hogy nincs semmi elvi kü­lönbség a között, vájjon a munkaadó orvost bíz meg orvosi természetű ügyek ellátásával, vagy más szakmabeli minősítéssel rendelkező személyt más szakmába vágó ügyek ellátásával és különösen kiemeli, hogy nincs olyan jogszabály, melynek alapján a munkaadó felelőssége az első eset­ben kisebb lenne. Alperes több Ítéletre hivatkozott, melyek szerint a kórházakat fenn­tartó hatóságok nem felelnek olyan hibákért, melyek orvosaik vagy ápolószemélyzetükkel terhére nyertek megállapítást, feltéve, hogy ezek alkalmazásakor kellő gondosságot fejtettek ki abban az irányban, hogy a megkívánt szakképzettséggel rendelkezzenek. Ezek a precedensek azon­ban csak olyan esetekre vonatkoznak, ahol a kórház alkalmazottai műtét, kezelés, vagy ápolás közben követtek el műhibát. Alperes azon­ban felperesnek nem nyújtott orvosi segélyt és felperes azt sem pana­szolta, hogy az ápolásával megbízott személyzet szaktudása és gondossága nem lett volna kielégítő. Minthogy tehát felperes kárát nem az alperes szolgálatában álló közegek által elkövetett szigorúan vett orvosi mű­hibák okozták, hanem ezeknek egyéb természetű mulasztásai (jelentési és értesítési kötelesség megszegése, a szükséges hygiénikus és egyéb óvintézkedések elmulasztása stb.) az alperes által felhozott preceden­sekben kifejezett jogelv a jelen esetre, ennek eltérő tényállásánál fogva, nem alkalmazható.

Next

/
Thumbnails
Contents