Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - Az angol közkórházak felelőssége a személyzetük által elkövetett műhibákért

40 DR. PICKER ERNŐ. felelőssége a kiválasztás és az utasítás gondosságának a biztosítása által nem zárható ki." Az angol bíróságoknak nem kell indokolniok a méltányossági jog alkalmazását, tekintettel arra, hogy ők kötelesek ezt alkalmazni oly esetekben, ahol valamely stricti juris jogszabály, — mint itt a „master and servant" viszonyát (a magyar joggal ellentétesen) meghatározó szabály-, szigorú alkalmazása az egyik szerződő félre sérelmes lenne. Az orvosi műhibák miatt megindítandó perek folyamatba tétele előtt tisztázandó legfontosabb kérdés tehát a következő: milyen kötelezettséget vállaltak a kórházak a beteggel szemben ? A m. kir. Curia jogegységi tanácsa az OTI ellen megindítandó perekre vonatkozólag 82. sz. polgári döntvénye által az OTI kötelezettségeit teljesen tisztázta, míg a 84. sz. t. ü. határozat a többi közkórházak felelősségére nézve nem hagy fenn kételyt. Az angol joggyakorlat ellenben, bár a következő Ítéletében bizonyos támpontokat nyújt a kórházakat rendesen terhelő felelősség kérdésében, még se tisztázza e kérdést oly határozottsággal mint a hiv. két magyar döntvény. Az említett ítélet erre vonatkozóan következőket mondja: „A kórház által vállalt kötelezettség ... a tényekből levont jogi következtetéseken alapszik ... A bíróság kimondja, hogy ez nem azonos azzal a felelősséggel, mely mindazokat terhel, kik megbízottaik vagy alkalmazottaik útján cselekszenek és így a velük szerződő harmadikkal szemben felelősséget vállalnak minden kárért, mely őt a megbízottak vagy alkalmazottak hanyagságából érheti... A nyilvános kórház vezetősége, ha beteget felvesz és ingyen gyógykezelésben részesít, arra kötelezi magát, hogy a beteget a kórházban való tartózkodása alatt kizárólag szakképzett orvosok és ápolók fogják kezelni és ápolni, akiknek szakképzettségéről a vezetőség kellő gondossággal meggyőződött és hogy ezen szakképzett alkalmazottainak minden, a beteg kezeléséhez szükséges és alkalmas eszközt és felszerelést rendelkezésre fog bocsátani. Azaz, bár a kórház a beteggel szemben arra kötelezi magát, hogy szakképzett orvosi és ápolói személyzetet alkalmazzon, nem vállal semmiféle felelősséget aziránt, mikép teljesítik ezek a hivatásukból folyó, szakképzettséget igénylő kötelességeiket. Számos precedens hangsúlyozza, miszerint a kórház vezetősége nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizze az általa alkalmazott orvosoknak és ápolószemélyzetnek hivatásuk folytatásában kifejtett működését. Ezzel szemben a vezetőség felel azért, hogy alkalmazottai, akár legyen alkalmaztatásuk külön minősítéshez kötve, akár nem, a hivatásukkal járó egyéb azaz különös szakképzettséget nem igénylő kötelességeinek (mint p.o. az előírt jelentések megtétele, ápolószemélyzetnek állandó jelenléte a kórtermekben, a betegnek, részére előírt élelem kellő időben és minőségben nyújtása, stb.) mindenben eleget tegyenek." Ez a precedens a kórház vezetősége felelősségének meghatározása által nagyjában körülírja ugyan a kórháznak a beteggel szemben quasi ex contractu vállalt kötelességnek, illetőleg a köztük létrejött szerződésnek tartalmát. De, minthogy ezen tartalom lényegében attól függ, mi értendő az alkalmazottak „szakképzettséget igénylő működés"-én, amelyből eredő károkért a vezetőség nem felel, mi „egyéb működésén", amelyért igenis felel, és minthogy az angol joggyakorlat ezen döntő fontosságú kérdést nem tisztázta maradéktalanul, esetenként szükséges lesz a tényekből levezetett következtetés útján a szerződés kifejezett és hallgatólagos feltételeit megállapítani, mielőtt a károsított elhatározza, kik ellen indítsa meg a kártérítési keresetet, a kórház vezetősége, avagy ennek alkalmazottai ellen ? A kútforrásul szolgáló Solicitor's Journal (1937. évf. 892. old.) közöl egy idevonatkozó cikket, mely ezen problémával összefüggésben azt a kérdést veti fel, megállapítható-e a fentközölt precedens ellenére, illetőleg ezen túlmenőleg felelősség közkórházak ellen az alkalmazottai által el-