Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A svéd házassági vagyonjog

IRODALOM. 381 Ennek az eljárásnak első sorban az lett volna az előnye, hogy ha az olvasó valamelyik szemelvénnyel behatóbban kíván foglalkozni, sok esetben meg kell ismernie a szemelvény összefüggését az egész munkával, dolgozattal, vagy előadással. A másik ok pedig, amiért célszerű lett volna a forrás megjelölése, más természetű. A munkában közzétett gondolatok negyven esztendő alatt megjelent müvekből vannak kiszakítva. Már most az időszerűség szempontjából volna célszerű, sőt mondhatnám szükséges tudni, hogy a közzététel mikor történt. E részben csak egy példát hozok fel. A 21. lapon közölve van a professzornak az a megállapítása, hogy korunkat a vallástól való eltévelyedés jellemzi. Azt igazán érdekes volna tudni, hogy Angyalnak ez a megállapítása mely időből való. Mert ha ezt professzori működésének első szakában írta, úgy ezt a megjegyzést magam is aláírom. A jelen napokra azonban ez a jellemzés egyáltalában nem találó, mert ma minden téren a vallásos érzés örvendetes elmélyülését tapasztalhatjuk. A kötetet bibliográfia rekeszti be, mely magában foglalja Angyal Pál irodalmi munkáinak időrendi jegyzékét. E bibliográfia mutatja, hogy Angyal mily kiválóan termékeny író, és negyven esztendő alatt micsoda emberfeletti irodalmi tevékenységet fejtett ki. E tekintetben jellemző, hogy csupán a munkák címeinek felsorolása 48 oldalt vesz igénybe. Az előttem fekvő munkát a tanítványi szeretet és ragaszkodás hozta létre. Akik a munkát lapozzák, azáltal közelebb jutnak Angyal Pálhoz, nemcsak mint tudóshoz, de még inkább mint emberhez. Or. Degré Miklós. * Dr. Tóth László: Építésjogi bírói gyakorlat, (dr. Osvald István előszavával, 1938 ; különlenyomat dr. Möller Károly építési zsebkönyvéből, 95 oldal). Az építkezésekből eredő jogviták eldöntése bíróra és ügyvédre egyaránt nehéz feladatot szokott jelenteni. Az ilyen ügyekben nem ritkák a bonyolult szakkérdések, amelyekben a jogász szakértő közreműködésére szorul; a számos apró tételből álló vállalati munkák átvizsgálása sok vesződséggel jár és alkalmas arra, hogy az ilyen üggyel foglalkozó jogászt tulajdonképeni feladatától elvonja. Ebben a technikai ballasztokkal megterhelt anyagban sokszoros jelentősége van az olyan feldolgozásnak, amely szorosan vett jogászi feladatok felé fordul és az építési jog elvi kérdései tekintetében ad megbízható gyakorlati útbaigazításokat. Tóth László tanulmánya vérbeli jogászi munka. A részleteken felülemelkedve a kérdések lényegének feltárására törekszik és ezt biztos érzékkel el is éri. Az építkezési jog problémáinak lényegét nem annyira az intézmények elvont jogi szerkezetében, mint inkább életbéli hátterében látja. A mű legfőbb értéke, hogy jogi állásfoglalásait a szociológiai háttér alapos megismerése előzi meg. Az ilyen életszerű vizsgálati módszer előnyei leginkább azoknak a kérdéseknek a megoldásánál mutatkoznak, amelyek az építkezési jogban a magánjog általános szabályaitól eltérő, különleges szempontok figyelembe vételét kívánják. Szerző több ilyen kérdéscsoportot tárgyal; ezek közül legjellem-