Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A svéd házassági vagyonjog

382 IRODALOM. zőbb az, amelyet a „laikusvédelem" címe alatt foglal össze. Meggyőzően mutatja ki pl., hogy a megrendelő kalkulációja elsősorban a műre, mint egészre irányul, a részlelek őt — még, ha a szerződésben szabatos kifejezésre jutottak is — többnyire csak másodsorban érdeklik. Ezt a megrendelői kalkulációt tehát nem lehet felborítani csak azért, mert a másik oldalon a szakértő építővállalkozó a maga kalkulációját tévesen, felületesen, gondatlanul, vagy akár csak nem kellő pontossággal végezte cl. Ennek következtében a kalkulációs hiba inkább a szakembernek, mint a laikus megrendelőnek a terhére irandó és a szakembert terheli még azoknak az előre nem látott többletmunkáknak a kockázata is, amelyek tapasztalás szerint a gondos kalkuláció ellenére is fel szoktak merülni, mert ennek a kockázatnak a valószínű mértékét ő inkább ismerheti, mint a laikus megrendelő. Csak az oly rendkívüli nehézségek miatt felmerülhető többletmunkákért igényelhet külön díjazást a vállalkozó, amelyeket kellő gondosság mellett sem láthatott volna előre. Józan érdekmérlegeléssel oldja meg egyebek között a szerző azt, a sok vitát felkeltett kérdést is, hogy, ha az építkezésnél a megrendelő is szakember közreműködését vette igénybe, s ez a megrendelőt a terv szabálytalanságáról felvilágosította, követelheti-e a megrendelő a tervező építésztől teljes kárának megtérítését. Azzal a — bírói határozatban is kifejezésre jutott — állásponttal szemben, amely ilyenkor a kárt megosztja, a szerző rámutat, hogy a laikus nem lehet bíró két szakember vitájában s így helytelen a különben vétkes vállalkozó kártérítési kötelezettségét azért enyhíteni, mert a megrendelő őbenne bízott inkább, mintsem saját külön tanácsadójában. Az érdekmérlegelés módszerének érdekes alkalmazását mutatják a szerzőnek vállalkozó díj leszállítási jogára és a részleges gazdasági lehetetlenülés kérdésére vonatkozó megállapításai is. Az érdekmérlegeléssel nyert eredmény persze csak de lege ferenda jöhet figyelembe, ha az érdekösszeütközést a tételes jog eltérően szabályozza, így jogpolitikailag igen értékes a szerzőnek az a konstrukciója, hogy az építkezési terv készítőjét a megrendelővel szemben másodlagos felelősség terheli, t. i. arra az esetre, ha a terv hibájából előállott kárt a kivitelező vállalkozón behajtani nem lehet. De lege lata a két felelősséget önállóan kell megítélni: a tervező a terv hibájáért a kivitelezőtől függetlenül felel, ez utóbbinak a felelőssége pedig attól függ, hogy a körülmények szerint tőle elvárható gondosság mellett a terv hibáját fel kellett-e ismernie ? Már tételes jogilag is értékesíthető gondolat ezzel szemben a kivitelező regrásszusa a tervezővel szemben; ezt a felelősséget szerző helyesen vonja a magánjogi deliktum szabályai alá. A munka általában figyelemmel van az érdekmérlegeléssel nyert eredmények fogalmi megszerkesztésére és a jogérzet-diktálta megoldásokat logikailag is gondosan ellenőrzi. A munkában több olyan fejtegetést találunk, amely erős dogmatikai érzékről tanúskodik. így pl. súlyt helyez a tulajdonképeni építkezési szerződésen: a kivitelező vállalkozóval kötött megállapodáson kivül a tervezési és az ellenőrzési szerződések jogi minősítésének kérdésére is. A Budapest Mérnöki Kamarának azzal az álláspontjával szemben, hogy a tervezés megbízási szerződés, meggyőzően mutat rá, hogy ebben az esetben is vállalkozási szerződéssel állunk szemben; csak az ellenőrzés esik a megbízás szabályai alá. A szilárd jogi fogalmak jelentőségének helyes megítélését jellemzően mutatja szerzőnek az a fejtegetése is, amellyel az alaptalan gazdagodás fogalmának az építkezési perekben nem ritka, szinte visszaélésszerű kiterjesztésével szemben foglal el határozott elutasító álláspontot. Az élet értékelésének és a jogi fogalmak alkotásának ilyen egybekapcsolt módszerével tárgyalja Tóth László könyve a magyar építkezési jog bírói gyakorlatának egész anyagát. Végigkíséri joggyakorlatunkat az építkezési szerződés létrejöttének és alakjának kérdésein, kiterjeszkedik a szerződés teljesítésére, a hiányos teljesítés következményeire: a vállalkozó szavatosságára és a teljesítés teljes elmaradásával