Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A Felvidék visszacsatolásának némely közjogi vonatkozásairól

MAGYAR HÁZASSÁGI PEREK NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI. 369 helyezheti, hogy íel fogja venni kötelékébe, ha honosítását megkapta (1903: V. t. c. 16. §). A községi illetőséget csak megtörtént honosítás után nyeri el, midőn már megszűnt külföldi honossága. Külföldi honosoknak házassági pereiben, ha a magyar bíróság hatásköre a H. T. 116. §-ának értelmében fennáll, a házastársak közös lakhelyének bírósága illetékes, ha pedig lakhelyük saját hazai törvényeik szerint nem ugyanaz, az alperes lakhelyének bírósága (Pp. 641. §. 1. bek,). Elhagyás esetében és abban az esetben, ha a lakhely megváltoztatása akkor történt, amikor már a házasság felbontásának vagy az ágy és asztaltól való elválásnak oka fennforgott, a pert az utolsó közös lakhely bírósága előtt is meg lehet indítani. (Pp. 641. §. 2. bek.). A Pp. 641. §-ának 4. bekezdése kijelenti, hogy a 641. §-ban megállapított illetékesség kizárólagos. Ezen bekezdés szövegezése hibás, mert a 641. §. nem egy, hanem három illetékességet állapít meg: a házasfelek közös lakhelye bíróságának, az alperes lakhelye bíróságának és a házasfelek utolsó közös lakhelyük bíróságának illetékességéi. A 641. §. 2 bekezdésének szövege : „a pert az utolsó lakhely bírósága előtt is meg lehet indítani" megcáfolja a 4. bekezdés kijelentését, meri ahol a Pp. így szól „is meg lehet indítani," ott azt akarja mondani, hogy az illetékesség nem kizárólagos. Példák: Pp. 29, 29, 30, 31, 32, 34, 3ö, 36, 37, 40, 41, 43, 44 §§-ok, amelyekben az „is" szó utal arra, hogy az idézett §§-okban megállapított illetékességek nem kizárólagosak. A H. T. 116. §-ának szabálya alól kivételt állapít meg a Pp. 641. §-ának bekezdése. Ha egyik házasfél magyar honos és Magyarország területén van községi illetősége, a másik fél pedig, miután külföldivé lett, új házasságot kötött, de anélkül, hogy korábbi házassága megszűnt vagy érvénytelenné nyilváníttatott volna, úgy ez esetben az előbb említett magyar honosságú házasfél a későbbi házasság semmiségének kimondása végett pert indíthat a későbbi házasíelek bármelyikének Magyarország területén levő lakhelye szerint illetékes bíróságnál. Magyary találóan jegyzi meg (1. c. p. 646), hogy az a védelem, melyet a törvény nyújt, nagyon tökéletlen. Ha ugyanis a korábbi házastárs a külföldivé vált házastárs kettős házasságát csak akkor támadhatja meg a magyar bíróság előtt, ha a későbbi házastársak valamelyikének Magyarorszáa területén van lakhelye, akkor ő korábbi házasságának védelmére csak igen ritkán fog kapni alkalmat, mert könnyen belátható, hogy a kettős házasságban lévők közül rendszerint, már csak a bűnvádi eljárás miatt sem, egyik sem fog jönni Magyarországba lakni. A védelem inkább arra az esetre volna szükséges, hogy mind a kettő külföldön marad lakni, erre azonban a törvény a védelmet nem adja meg. Ekkor a per meg sem indítható. II. Külföldi házassági perek hatása magyar házassáqi perekre. Magyar bíróságok közreműködése külföldi házassági perekben. 1. Arra a kérdésre, hogy a magyar bíróságok kötelesek a külföldi bíróságoknak házassági perekben hozott Ítéleteit elismerni, következőképpen válaszolunk: a) Ha a külföldi állam, melynek bírósága az illető Ítéletet hozta, az 1911: XXI. és XXII. t. cikkekbe iktatott hágai házasságkötési és válási egyezményekhez nem csatlakozott és amennyiben nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik és az illető külföldi Ítélet elismerését a Pp. 414. §. 1. bek. 4. sz. és a H. T. 114. §. ki nem zárja, úgy a Pp. 414. §. 1. bek. 6. sz. mérvadó a felvetett kérdésre vonatkozólag, mely így rendelkezik : „ha azzal az állammal, amelynek bírósága az Ítéletet hozta, e részben viszonosság nincs megállapítva, kivéve, ha az ítélet nem vagyonjogi perben hozatott és a pernek nincs belföldön illetékes bírósága. Az igazságügyminiszternek a viszonosság felől tett nyilatkozata a bíróságokra kötelező. E nyilatkozat kétség esetében hivatalból kell kikérni".