Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - Tényállások és jogi helyzetek

TÉNYÁLLÁSOK ÉS JOGI HELYZETEK. 345 hogy az alanyi jogok, mint zárt fogalmi egységek, hasonlók a fizikai testekhez, mozgásuk és változásuk alakítja a jogi helyzetet. Természetes tehát, hogy addig, amíg a fogalmi egység nem kész, addig azzal számolni sem lehet. A jogalkalmazás területéről kiindult újabb felfogás szakított ezzel a szemlélettel. Ma már kétségtelennek tartjuk, hogy a jogi helyzet megítélésére az érdekhelyzet képe döntő jelentőségű. Ha az időbeli sorrend felcserélése az érdekösszeütközést nem teszi mássá, mint volt az eredeti sorrend mellett, akkor a cserének a joghatás szempontjából nincsen jelentősége. Hogy az érdekhelyzet mikor „más", erre a jogszabály elvont fogalmai nem mindig nyújtanak felvilágosítást; ezt — a jogszabályi értékitéleteknek és a konkrét érdekeknek az egybevetése mellett tehát bizonyos (korlátozott) szabadsággal — a bíró fogja megállapítani. így válik lehetségessé a teljesen még létre nem jött alanyi jogok védelme a jogot veszélyeztető magatartásokkal szemben, így nyer világos magyarázatot a függő helyzetek képzete, a jövőbeli jogi lehetőségek átruházása, alakítása és megszüntetése. A régi és az újabb felfogás különbségét a Jhering-Zitelmann-féle fizikai hasonlattal kifejezve: a „jogi testek"-nek a preokkupált fogalomképzés szorosan megszabott pályáján kellett végígguruiniok a joghatás bekövetkezéséig, s a későbbi állomást nem érinthették addig, amíg a korábbin át nem haladtak. Az érdekszemléíet szintén ismeri a tényelőfeltételek állomásait, de ezeket az állomásokat nem annyira guruló testek pályája, mint inkább elektromos vezeték köti össze, amelyek két végpontja között feszültségkülönbség van és az áramkör be fog zárulni, mihelyt valamennyi állomást kapcsolták, tekintet nélkül a kapcsolások időbeli sorrendjére. A jogi szerkesztés természetesen igyekszik eleget tenni a logikai összhang követelményeinek is: a még csak részben létrejött alanyi jogban bekövetkező változásokat úgy fogják fel, akként „konstruálják," hogy e változások tárgyát, a részleges jogi helyzetet új fogalmi egységgé alakítják. így jön létre a magánjog torzó-alakulatainak, a másodlagos jogi helyzeteknek a képzete.3) A váromány, a hatalmasság, a tárgyi védettség helyzete, a szabadosság, az alakítási jogok, az ínterimisztíkus joghatások, a jogok visszahatása és visszakeltezése, stb. nem egyebek a fogalmi harmónia helyreállítására irányuló kísérleteknél. A magánjogi gondolkozás egyik legfontosabb alapja az érdekgondolat, de a részleges jogi helyzetek nem maradnak a technikai értelemben vett érdekkutató módszertan monopóliumai, hanem helyet kapnak a magánjog logikai hálózatában is. 3) Természetesen magában véve az, hogy valamely jogilag jelentős tényállSs egyes elemei megvalósultak, még nem jelent okvetlenül valamely másodlagos jogi helyzetet • ilyenről csak akkor lehet beszélni, ha a már megvalósult elemekhez is valamilyen joghatás fűződik. Különben áll az, hogy „das zukünftige Recht einfach ein Nichtrecht ist" (Windscheid, I. 306. old.; A kérdésről 1. Röppen, Über den Fruchterwerb des bonae fidei possessor 18. sk. old.) Az ellenkező felfogás mellett logikusan minden történést és létezést jogilag jelentősnek kellene tartanunk. Jogállam, XXXV11. évf. 9-10. füzet. 23