Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A közszerzemény

A KÖZSZERZEMÉNY. 339' porulat felét akár természetben, akár pedig annak pénzbeli egyenértékében a jogosultnak juttassa.24) Gyakorlatunk ezt a követelést rendesen a kötelezett házastárs vagyonában természetben meglevő tárgyak tulajdonának az átruházása útján elégíti ki. Ott, ahol ez a szerzeményi és a kötelezett házastárs külön vagyonának az összeolvadása folytán, avagy különösen azért alkalmatlan vagy lehetetlen, mert a kétféle vagyontárgy egyesülése akként következett be, hogy a külön vagyontárgy a nagyobb értékű, gyakorlatunk a pénzbeli kiegyenlítést tartja indokoltnak.25) 5. a) A közszerzeményi követelés mértékét a közszerzemény kiszolgáltatására köteles házastárs vagyonának két időpontban történő meghatározása és e két meghatározás alapján kiszámított különbsége szabja meg. Az első irányadó időpont a házasság megkötésének az időpontja. A második a házasfelek életközösségének a megszüntetése.20) Ha az egyik házastárs kereseti célokból az életközösséget a másiknak tudtával és beleegyezésével szüntette meg, ez a távollét a közszerzeményi követelés mértékének a megszabása szempontjából figyelmen kívül marad és úgy tekintendő, mintha a házastársak az életközösséget a távollét alatt folytatták volna.27) A hátramaradt házastárs a távollétnek ily tartamára közszerzeményt csak abban az esetben nem igényelhet, ha a másik házastársnak a távolléte alatt házastársi kötelességeit olyan súlyosan sértette, hogy a távollevő gazdasági érdekeit sem vette figyelembe, ilyennek tekinti gyakorlatunk, hogy a hátramaradt házastárs — leggyakrabban a nő — a férj távolléte alatt mással vadházasság jellegű közös háztartásban él.28) Oly kényszer jellegű távollét, amelyet az eltávozott házastárs el nem kerülhetett és amely nem az ő magatartására vezet24) K. 231/1938. JH. XII. 371. sz. döntése szerint: „a közszerzemény az a tiszta vagyonérték, amely a házastársaknak a szerzeményi közösség megszűntekor meglévő vagyonából a házastársak külön vagyonának és az adósságoknak a levonása után fennmaradt." stb. 25) K. 5478/1936. JH. XI. 376. sz. szerint „az állandó bírói gyakorlat értelmében abban az esetben, ha külön vagyonhoz tartozó belsőségen a házasság alatt oly épületeket emelnek, amelyeknek mint közszerzeményi vagyontárgyaknak az értéke a telek értékét meghaladja, úgy a kisebb értékű telek a nagyobb értékű épület jogi sorsát osztja és értékének a külön vagyon részére való megtérítése ellenében a közszerzeményi vagyonba olvad. K. 809/1932, JH. Dt. III. 180. sz. szerint a közszerzeményi vagyon rendszerint természetben osztandó meg és a közszerzeményi jutalék természetben adandó ki közszerző házastársnak. Amennyiben azonban ez akadályokba ütközik, vagy a felek közötti méltányos rendezése céljából célszerű, a közszerzemény pénzben is kiszolgáltatható. K. 2522/1933. JH. VIII. 348. 26) A 9. sz. EH. értelmében a közszerzeményi jog csak a tényleges házassági együttélés tartama alatt szerzett vagyonra terjed ki és nem terjeszthető ki az együttélés megszakítása után szerzett vagyonra még akkor sem,, ha az együttélés megszakítására szerző házastárs adott okot. 271 A 734. sz. EH. értelmében fejlett gyakorlat, pl. K. 4658/1915. stb. 28) K. 6017/1916. MDT. XI. 91. sz.