Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - Tényállások és jogi helyzetek

340 DR. VILLÁNYI LÁSZLÓ hető vissza, úgyszintén a börtön vagy más letartóztatás által okozott távollét nem az életközösség megszakítása.20) 6. A törvényes alapú közszerzemény fejében mindegyik házastárs követelheti a felét annak a vagyonszaporulatnak, mely a közszerzeményi követeléssel terhelt házastárs külön vagyonbeli adósságai és terhei levonása után e másik házasfél vagyonában a házasság megkötésétől az életközösség megszakításának az idejéig beáll. A közszerzeményi követelés kiszámítása eszerint a másik házastárs vagyonának a házasság megkötésekori és az életközösség megszűnésekori megállapításával egyértelmű. Ebből lényegileg az következnék, hogy a közszerzeményi követelést érvényesítő házastársnak kell bizonyítania azt is, hogy a másik házastárs vagyona az életközösség megszűnésekor miből állt és mily értéket képviselt és azt is, hogy ugyanez a vagyon a házasság megkötésekor mily vagyontárgyakból állt és hogy azok akkor minő értéket képviseltek. Ennek a szerfelett nehéz bizonyításnak az elkerülése céljából gyakorlatunk azt a vélelmet állítja fel, hogy a közszerzeményi követelés teljesítésére kötelezeit házastárs vagyonában az életközösség megszüntetésekor meglévő dolgok és vagyontárgyak a házassági életközösség tartama alatt szereztettek.*0) TÉNYÁLLÁSOK ÉS JOGI HELYZETEK.*) Irta: DR. VILLÁNYI LÁSZLÓ. I. A jogilag jelentős tények fogalma a tételes jog tartalmában szereplő, jogilag szabályozott tényeket jelenti. Épen ezért jogi tények olyan értelemben, hogy a ,,jogiság" mozzanata független volna minden tételes jogi szabályozástól, tehát feltétlenül és abszolúte ,,jogi" tények nincsenek. Ilyeneknek legfeljebb a jogfilozófiai jogfogalom absztrakt alkotóelemeit lehetne tekinteni (legerősebb társadalmi hatalom, parancs, szankció), annak az uralkodónak mondható jogelméleti felfogásnak a szellemében, ameiy a jogot nem csupán normának, hanem társadalmi ténynek is minősíti (1. különösen Moór Gyula jogfilozófiai elméletét.) A téte29) K. 2671/1913 MD. VIII. 27. sz. 30) K. 301/1912. MDT. 105. Ennek a vélelemnek a következménye az is. hogy az elveszett, illetve a házasság megszűntekor meg nem lévő különvagyon tekintetében az a tény bizonyítandó, hogy a különvagyon olyan okból enyészett el, amely a közszerzeményi követelés teljesítésére kötelezett házastárs terhére esik. A közszerzeményi vélelem kitűnik K. 3307/1920. MT. II. 52., K. 787/1932. Dt. III. k. 174. old. és sok egyéb döntésből is. *) Szerző ,,A magánjogi tényállások elmélete" c. tanulmányának bevezető részlete.