Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - A végleges nőtartásdíj későbbi módosítása

A VÉGLEGES NŐTARTÁSDÍJ KÉSŐBBI MÓDOSÍTÁSA. 21 jesztését. Valamely szerződési, vagy ami ezzel azonos, bírói egyezségi időszakos szolgáltatás módosításának igénylése a szerződés óta megváltozott körülmények alapján, ez az anyagi jogba tartozó kérdés. A Pp. 415. §-a ezzel a kérdéssel szem­ben is perjogi rendelkezés marad, amelyre nem lehet alapítani az anyagi kereseti igényt a szerződési (bírói egyezségi) időszakos szolgáltatás megváltoztatására. Mint alaki jogszabály, a Pp. 415. §-a a res iudicata elve alól tesz kivételt, mint ilyen­nek tehát előfeltételét képezi egy jogerős és végrehajtható bírói határozat, ítélet, amely valamely jövőbeli, bizonyos időn át tartó szolgáltatást állapít meg. Ez az előfeltétel hiányzik a szerződési (bírói egyezségi) hasonló kötelmeknél. Perjogi jog­szabály jellegéhez tartozik az is, hogy a felek által bíró elé vitt, a bíró által felderíteti és mérlegelt pro és kontra körülmények létezését előfeltételezi; ilyenek szintén nincsenek a szerződési (bírói egyezségi) időszakos szolgáltatásoknál. A bírói gyakorlat azonban, amely pedig idegenkedik az analógiáktói, ismételten a Pp. 415. §-ára hivatkozással és a H. T. 91. §-án túlmenő keretben engedett keresetett tartási kö­telezettség szerződésen vagy bírói egyezségen alapuló mér­vének megváltoztatása iránt. Minő jogelv alapján történik itt hivatkozás a Pp. 415. §-ára ? Kétségkívül az analógia legis alapján. Ámde egyéb hasonlatosság nincsen a szerződésileg megállapított tartási kötelezettség és az ííéletileg megállapított tartási kötelezettség között, mint az, hogy mindenik a jövőben lejáró kötelezettséget állapit meg; a bírói egyezség és ítélet között pedig még az, hogy mindenik végrehajtható. Ami azon­ban a 415. rendelkezésének lényegét képezi, az az, hogy az ítélettel megállapított tartás mértéke és tartama módosítható azon körülmények lényeges változása esetén, amelyek alapján a bíró azt a perben felhozott körülmények vizsgálata után megállapította. Ettől pedig lényegesen különbözik az az eset, amikor a felek szerződése állapítja meg, legtöbbször fel sem tárt körülmények alapján a tartási kötelezettséget és annak mértékét. Ez a különbség pedig az analógia legis alkalmaz­hatóságát kizárja. De nincs is szükség erre az analógiára. Azt a jogszabályt ugyanis, hogy a jövőben lejáró szolgáltatás mérve bizonyos körülmények lényeges változása esetén módosítható, nem a Pp. 415. §-a teremtette meg. Nem az a helyzet, hogy, mint már fentebb is érintettem, hogy a Pp. 415. §-a a bírói ítélet ítélettel meg­állapított időszakos szolgáltatások módosítását megengedvén, most ezt a szabályt per analógiám ki lehet, vagy ki kell ter­jeszteni a nem bírói ítéleten alapuló időszakos szol­gáltatásokra is, hanem az a helyzet, hogy a jövőbeli szolgál­tatások módosíthatóságának szabályát a Pp. 415. §-a kifeje­zetten kiterjeszti a bírói ítélettel megszabott, mindenfajta idő­szakos szolgáltatásokra.

Next

/
Thumbnails
Contents