Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - A végleges nőtartásdíj későbbi módosítása

A VÉGLEGES NŐTARTÁSDÍJ KÉSŐBBI MÓDOSÍTÁSA. 21 jesztését. Valamely szerződési, vagy ami ezzel azonos, bírói egyezségi időszakos szolgáltatás módosításának igénylése a szerződés óta megváltozott körülmények alapján, ez az anyagi jogba tartozó kérdés. A Pp. 415. §-a ezzel a kérdéssel szemben is perjogi rendelkezés marad, amelyre nem lehet alapítani az anyagi kereseti igényt a szerződési (bírói egyezségi) időszakos szolgáltatás megváltoztatására. Mint alaki jogszabály, a Pp. 415. §-a a res iudicata elve alól tesz kivételt, mint ilyennek tehát előfeltételét képezi egy jogerős és végrehajtható bírói határozat, ítélet, amely valamely jövőbeli, bizonyos időn át tartó szolgáltatást állapít meg. Ez az előfeltétel hiányzik a szerződési (bírói egyezségi) hasonló kötelmeknél. Perjogi jogszabály jellegéhez tartozik az is, hogy a felek által bíró elé vitt, a bíró által felderíteti és mérlegelt pro és kontra körülmények létezését előfeltételezi; ilyenek szintén nincsenek a szerződési (bírói egyezségi) időszakos szolgáltatásoknál. A bírói gyakorlat azonban, amely pedig idegenkedik az analógiáktói, ismételten a Pp. 415. §-ára hivatkozással és a H. T. 91. §-án túlmenő keretben engedett keresetett tartási kötelezettség szerződésen vagy bírói egyezségen alapuló mérvének megváltoztatása iránt. Minő jogelv alapján történik itt hivatkozás a Pp. 415. §-ára ? Kétségkívül az analógia legis alapján. Ámde egyéb hasonlatosság nincsen a szerződésileg megállapított tartási kötelezettség és az ííéletileg megállapított tartási kötelezettség között, mint az, hogy mindenik a jövőben lejáró kötelezettséget állapit meg; a bírói egyezség és ítélet között pedig még az, hogy mindenik végrehajtható. Ami azonban a 415. rendelkezésének lényegét képezi, az az, hogy az ítélettel megállapított tartás mértéke és tartama módosítható azon körülmények lényeges változása esetén, amelyek alapján a bíró azt a perben felhozott körülmények vizsgálata után megállapította. Ettől pedig lényegesen különbözik az az eset, amikor a felek szerződése állapítja meg, legtöbbször fel sem tárt körülmények alapján a tartási kötelezettséget és annak mértékét. Ez a különbség pedig az analógia legis alkalmazhatóságát kizárja. De nincs is szükség erre az analógiára. Azt a jogszabályt ugyanis, hogy a jövőben lejáró szolgáltatás mérve bizonyos körülmények lényeges változása esetén módosítható, nem a Pp. 415. §-a teremtette meg. Nem az a helyzet, hogy, mint már fentebb is érintettem, hogy a Pp. 415. §-a a bírói ítélet ítélettel megállapított időszakos szolgáltatások módosítását megengedvén, most ezt a szabályt per analógiám ki lehet, vagy ki kell terjeszteni a nem bírói ítéleten alapuló időszakos szolgáltatásokra is, hanem az a helyzet, hogy a jövőbeli szolgáltatások módosíthatóságának szabályát a Pp. 415. §-a kifejezetten kiterjeszti a bírói ítélettel megszabott, mindenfajta időszakos szolgáltatásokra.