Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - A végleges nőtartásdíj későbbi módosítása

22 DR. MEGYESY ÁGOSTON Bizonyos például, hogy egy munkaképtelenné vált egyénnek járó baleseti járadék mérvét a Pp. 415. §-ának rendelkezése előtt is módosítani lehetett, ha a jogosított később teljes munkaképességét visszanyerte. Bizonyos az is, hogy ha a Pp. nem lépett volna életbe a háború elején, a 100—200 koronás nőtartási összegeket akkor is fel kellett volna emelni, még pedig nem valorizáció címén, hanem egyszerűen azért, mert a szolgáltatás célja a nő eltartásának biztosítása volt, nem pedig bizonyos pénzösszeg fizetése, mint pl. a járadékbiztosításnál. A szerződésileg kikötött időszakos szolgáltatások tehát nem azért módosíthatók a körülmények lényeges változása esetén, mert ilyen módosítást a Pp. 413. §-a az ítélettel megállapított szolgáltatásokra megenged, hanem azért, mert minden ilyen szolgáltatás bizonyos célt szolgál és ha a cél elérése a körülmények lényeges változása következtében meghiúsult, vagy meghiúsulása fenyeget, akkor a szolgáltatást a cél elérése irányában módosítani kell. Ebből már most elsősorban az következik, hogy a szerződési időszakos szolgáltatások módosításához nem szükséges igénybevenni a Pp. 415. §-át. De következik ebből nem kevésbbé fontos következményként az is, hogy nem is szabad a Pp. 413. §-áí ilyen jogszabály forrásául vennünk, mert akkor azonosnak vennők az illető szolgáltatás általános, rendszerinti célját a feleknek ettől esetleg eltérő, különleges szerződési célzatával. Amikor a nem vétkes nő a bontó perben vétkes férjétől eltartást igényel és a bíró ezt megítéli, annak mértékét a férj vonatkozó ellenvetései elbírálása után megszabja, akkor kétségtelenül a nő eltartásának biztosítása a birói ítélet céija és a férj erre az eltartásra van az ítélet tartalmának lényege szerint kötelezve. A tartásnak így megszabott mértéke tehát a felek jogainak minden sérelme nélkül módosítható lesz később, ha a cél elérése a körülmények változása folytán meghiúsult. Ellenben, mikor a felek szerződésben vagy csupán a végrehajthatóság biztosítása céljából bírói egyezségben állapítják meg a tartási kötelezettséget és a tartás mértékét, akkor esetleg egészen más okból és célból teszik ezt, mint a nő eltartásának biztosítása céljából. Esetleg épen a nem vétkes férj biztosít nejének valamely mérsékelt tartást, hiszen a szerződés szólhat akként is, hogy a vétkességre tekintet nélkül köteles a férj a tartásra, de azt is jól tudjuk, hogy különösen a 77-es pereknél nem mindig a vétkessé nyilvánított a valóban vétkes fél. Lehet a tartási kötelezettség vállalásának célja a nő jóhírnevének vagy a bontóper sírna lefolyásának biztosítása. Mindeme célok természetesen kihatnak a vállalt tartás mértékére is, amelyet tehát nem lehet egyszerűen a Pp. 415. §-ának analógiájára a különböző körülmények minden lényeges változása esetén a felek szerzett jogainak csorbítása nélkül módosítani. Nem is