Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A könyvkövetelés elzálogosítása

A NÉMET HÁZASSÁGBONTÁSI JOG. jog házasságfogalmával, amely a házasságban Isten által megkötött, felbonthatatlan életközösséget lát. A most említett házassági törvények közé kell sorolnunk a német polgári törvényvkönyv (B G.B.) házasságjogát is. A világháború által megváltozott világnézet következtében, még a nemzetiszocialista birodalom előtti időben is láttunk törekvéseket és kísérleteket a B.G.B. házasságfelbontási jogának megváltoztatására.1) A Harmadik Birodalom megalakulása után a házassági jog reformja elsőrendű jelentőséget kapott. A nemzetiszocialista világnézet a házasságot a nemzeti, faji és népi gondolat szolgálatába állította. A házasságnak a nép szaporodásának és fennmaradásának legfőbb célját kell szolgálnia. Egymás után jelentek meg az új jogszabályok, amelyek a B.G.B-ban szabályozott házassági jogot alkalmassá kívánták tenni az új feladatok ellátására. Már ezek a rendelkezések is elvi különbözőségbe hozták a német házassági jogot a B.G.B-ban és a többi liberális házassági törvényben szabályozott jogintézménnyel.2) A nemzetiszocialista „Akademie für Deutsches Recht" családjogi szakosztálya első munkásságát a német házasságfelbontási jog újjáalakítása kérdésének szentelte. 1934. június 23., 24., november 30. és december 1. napján dr. Ferdinánd Mössmer müncheni ügyvéd elnöklete alatt tizenegy szakosztályi tag és hét meghívott vendég tárgyalta a felvetett kérdést. A szakosztály tanácskozásának eredményét 10 szakaszos törvénytervezetbe foglalta össze. A tanácskozás anyagát később a szakosztály elnöke dr. Ferdnand Mössmer a Scnriften der Akademie für Deutsches Recht sorozatában ki is adta s ahhoz maga dr. Hans Frank birodalmi igazságügyminiszter írt előszót.3) A szakosztály a kérdés megvizsgálása előtt a házasság fogalmát kívánta tisztázni s mindenek előtt meghatározta a nemzetiszocialista világnézet házasságideálját s további tanácskozásai során ebből indult ki és ehhez mérte a B.G.B. felbontási rendszerét is. Már ez a meghatározás eldöntötte a legfőbb kérdést. Eszerint ugyanis a házasság tartós, de nem felbonthatatlan életközösség. A nép szaporodásának és fennmaradásának posztulátumát sem a felbonthatatlan, sem a felek megegyező akarat' nyilvánításával felbontható házasság nem szolgája. Egyrészt a bontás szakadást idéz elő nemcsak a házasfelek, hanem azok családjai között is, ami a népi államban nem kívánatos, másrészt azonban a teljesen feldúlt házasságok felbontása és a volt 1) L. Künk: Die Reformbestrebungen im Ehescheidungsrecht. 1928. Marié Műnk: Vorschláge zur Umgestaltung des Rechteszur Ehescheidung. 1923. Marié Munk: Frauenwünsche zur Ehescheidungsreform. 1937. 2) L. Dr. Szenímiklósi István: A házasság a Harmadik Birodalomban. Jog. 1938. 1. szám. 3) Neugestaltung des deutschen Ehescheidungsrechtes. Vorschlag vorgelegt von dem Vorsitzenden djs Familienrechtsauschusses der Akademie für" Deutsches Recht Rechtsanwalt dr. Ferdinánd Mössmer. Berlin.