Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - Kis esetek - nagy témák

290 DR. KARTAL IGNÁC. E törvényi rendelkezés mellett nem ugyan minden esetben, de az esetek túlnyomó többségében bontó Ítélet csak akkor keletkezik, ha a bíróban kialakul az alperes elleni meggyőződéses felháborodás. Az iíélet alapeszméje ilyenkor — akárhogyan fogalmaz is a biró — lényegileg az, hogy lelketlenség volna az angyali felperest arra kárhoztatni, hogy tovább is együítéljen az ördögi alperessel. (Látnivaló, hogy az egyik fél elleni birói felháborodás vele jár a másik fél iránti ellágyulással és hasonló jó érzéssel. Erre alább még vissza kell térnünk.) így tehát az ilyen bontó Ítéletbe mohón kívánkozik a birói felháborodás kifejezésre juttatása, mert ez a felháborodás a bontás törvényi főoka. C.) Büntető ügyek elbírálásánál a biró felháborodása gyakran mellőzhetetlen és kötelező Gondoljunk csak a nyomatékos súlyosító körülményeknek erőteljes kiemelésére. Gyakran szóbakerül a vádlottnak konoksága, a véghezvitel válogatott kegyetlensége, az elkövetési indok aljassága, a kivitel gonosz hidegvérűsége, sőt néha szókimondóan: a vádlottnak „felháborító"' magatartása. Az A) B) és C) alatti példákból a birói felháborodás megengedhetőségének kérdésében a következő megoldás adódik: A felháborodás hol megengedett, hol meg nem engedett, hol pedig kötelező. A B) alatti példánál már rámutattam arra, hogy ami az egyik oldalon haragos felháborodás, az a másik oldaion együtíérző ellágyulás (angyali felperes). Ebből pedig köveikezik, hogy aki perhorreszkálja a biró felháborodását, az implicite hadat üzen a biró mindennemű érzésének, és azt akarja, hogy a bíró csak az eszével Ítéljen, és ne engedjen beleszólást a szivének. Ennek a kívánságnak teljesítése azonban — nem kívánatos. Sokkal kívánatosabb az észnek és szívnek rendes, becsületes együttműködése. Ők ketten — az ész és szív — keressenek esetről-esetre közös plattformoí. Ennek tényálladéki megelemzése helyett hadd álljon itt az egyetemes emberi jogtörténet leghíresebb és legnagyszerűbb Ítéletének, a salamoni ítéletnek következő szentírási előzménye : Az ítélet meghozatala előtt annak szerzője következőleg fohászkodott az Úristenhez: „Adj a te szolgádnak értelmes szivet, hogy tudja iíélni a te népedet." — „És tetszék a beszéd az Urnák." (Királyok könyve l. 3, 9. és 10.) * Ének/és, majd klarinéfozás az ötös tanács előtt. Az egyik vádlottal szemben az volt a vád, hogy — szöveg nélkül bár — nyilvános helyen olyan dallamot énekelt, amelynek éneklése bűncselekmény. A másik vádlottal szemben pedig az, hogy ugyanezt a dallamot klarinéton fújta. Mindkét vádlott azzal védekezett, hogy amit az egyik