Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 7-8. szám - Kis esetek - nagy témák
KIS ESETEK — NAGY TÉMÁK. 289 L, szabad-e a bírónak mint ilyennek felháborodnia? 2., szabad-e felháborodásának az ítéletben kifejezésre jutnia? Az első kérdésre minden különösebb fejtörés nélkül gyors és határozott igennel lehet csak felelni. A birónak a felháborodáshoz való joga olyan természetes valami, hogy tulajdonképen nem is igényel indokolást. A felháborodás ugyanis belső lelki folyamat, és mint ilyen mindaddig, amig kifelé kifejezésre nem jut, teljesen ellenőrizhetetlen, — és keletkezése független a felháborodónak akaratelhaíározásától. Fogalmilag elhibázott dolog tehát a bírót hibáztatni önmagában véve amiatt, mert valami fölött felháborodik. Nem olyan könnyű a 2. alatti második kérdés: szabad-e a bíró felháborodásának az Ítéletben kifejezésre jutnia ? E kérdés mikénti megoldása a következő példákból adódik : A.) Ideiglenes nőtartás iránti perben a jogalap szempontjából ügydöntő kérdés, hogy melyik házasfél adott okot az együttélés megszűntére? Ha a nő adott rá okot, akkor a keresetet el kell utasítani; ha a férfi, akkor a keresetet jogalap szempontjából helytállónak kell kimondani. De sem az első, sem a második esetben semmi jelentősége nincsen annak, hogy a hibás fél mily mérvben hibás. Ha tehát a biró akár a nőnek kihívóan erkölcstelen, akár a férjnek embertelenül durva magatartásán akármennyire felháborodik, ennek a felháborodásnak az ítéletre semmiféle befolyása nincsen. A kihívóan erkölcstelen nővel sem tehet a biró többet, mint azt, hogy elulasííja a keresettel, és az embertelenül durva férjjel sem tehet mást, mint azt, hogy tartásdíj fizetésére kötelezi. Nem Ítélhet meg például a felháborítóan hibás férj terhére több tartásdíjat, mint amennyit az esetben iíélne meg, ha a férj nem felháborítóan hibás, hanem csak egyszerűen volna hibás. A biró felháborodása ezek szerint az Ítélet kialakulása szempontjából közömbös lévén, a biró nem jár el helyesen, ha az ítéletben kifejezést ad felháborodásának. Ezzel a fölösleges gesztussal nem ér el egyebet, mint azt, hogy leckéztető elemeket kever be az Ítéletébe, és megingatja a tárgyilagossága iránti hitet. B) A házassági Törv. 80. §-ának a.) pontjára alapított kereset tárgyában kell a birónak Ítélnie. Célszerűnek tartom az e §. tartalmát emlékezetbe idézni: A törv. a.)—d.) pontok alatt négy bontó okcsoportot állapítván meg, folytalólag akként rendelkezik, hogy ezen okok fennforgása önmagában véve még nem vonja maga után a házasságnak birói felbontását, hanem „ezen esetekben a házasság csak akkor bontható fel, ha a biró a házasfelek egyéniségének és életviszonyainak gondos figyelembe vételével meggyőződött arról, hogy a felsorolt okok valamelyike következtében a házassági vszony annyira fel van dúlva, hogy a felbontást kérőre nézve a további életközösség elviselhetetlenné vált."