Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 7-8. szám - Kis esetek - nagy témák
288 DR. KARTAL IGNÁC. megvalósításáig kényszerűségből foglalkozhatik ugyan törvényhozásunk más jogterületekkel határos mentelmi jogi kérdések eseti szabályozásával, fokozott gondot kell azonban fordítani arra, hogy az ily módon megalkotott törvényi rendelkezések tényleg hiányokat pótoljanak s a törvényalkotási eljárásban tanúsított felületesség ne vezethessen esetleg téves következtetésekre a már fennálló jog tartalma vagy terjedelme tekintetében. Világosan kidomborítandó továbbá az ilyen eseti rendelkezések mentelmi jogi jellege, úgyszintén az a körülmény, hogy az egyéb kérdéseket rendező konkrét törvények csak szükségből s ideiglenesen vonják ezeket szabályozásuk körébe. KIS ESETEK — NAGY TÉMÁK. (Nyári feljegyzéseimből.) Irta: DR. KARTAL IGNÁC. A bíró felháborodása. A nyár elején a következő törvényszéki hir volt olvasható egy elterjedt napilapban: „A bíró egyéni felháborodása egy Ítélet indokolásában. — ... a járásbíróság a vádlottat becsületsértés és rágalmazás vétségében bűnösnek mondotta ki és három heti fogházra Ítélte. Az indokolásban a bíróság egyebek közt azt írta, hogy a vádlott tervszerűen aljas indokból és meggyalázó, megszégyenítő szándékból használta az inkriminált kifejezéseket, stb. stb. Ezt az Ítéletet a fdebbviteli bíróság megváltoztatta, a vádlottat csak pénzbüntetésre ítélte, továbbá a járásbíróság által az indokolásban felhozott fenti kitételeket törültette az Ítéletből, még pedig azzal a megokolással, hogy csak az eljáró bíró egyéni felháborodásának megnyilvánulásai és ezért az ítélet indokolásában he• lyük nincs." Ebben a híradásban fölötte feltűnőnek és aggályosnak találtam azt, hogy a felebbezési bíróság valamit törültetett az első bírói ítéletből. Ha ez igaz volna, akkor a felebbezési bíróság egészen új elintézési kategóriái alkotott volna meg. Irattári utánjárásom révén meggyőződtem, hogy az állított törlés nem történt meg, — de annyi mégis történt, hogy a felebbezési biróság Ítéletének rendelkező részébe ezt is beleírta: „. . . az első bírói Ítélet indokolásának alábbi kitételeit: (következik a fenti kiemelt kitételek felsorolása) a felebbezési bíróság hatályon kivül helyezi." Ennek az intézkedésnek indokolását a fentebb idézett hírlapi közlés helyesen ismerteti. A felebbviteli biróság Ítélete igen érdekes amiatt, mert helyteleníti, hogy az elsőfokon eljárt bíró a vádlott ténykedésén felháborodott, és annak a felháborodásnak kifejezési is adott. Vájjon a felháborodás a konkrét esetben jogos volt-e vagy sem, jelen sorok szempontjából teljesen közömbös. Nem az elbírált esettel óhajtok foglalkozni, hanem a következő két kérdéssel :
