Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A névtelen levelek

A NÉVTELEN LEVELEK. 275 közbelépésével meg meg lehetett menteni a leányt. A levelet maga a beavatkozó nő írta, noha tudta, hogy ő maga is bajba fog kerülni. A nemi élet tiltott eseteinek a közlése is eléggé gyakori. Büntetőjogi viszonylatban a legtöbbször vérfertőztetés és megfertőztetés, kihágásiban pedig a titkos kéjelgés. Ezen utóbbiak jelentékeny részét teszik a névtelen leveleknek. Tartalmuk részben valót, részben hazug adatokat foglal magában s a legtöbbször kiérezhető az ártó szándék. A névtelen levelek jó része, „a nemtudni miből, de jól élő emberek" feljelentésével foglalkozik. Konkrét adatokat nem tartalmaznak s a rendőrségtől várják azok életének a megfigyelését. Vonatkoznak ezek férfiakra, nőkre egyaránt. Az, hogy valaki bár szerény, de rendezettebb körülmények között él, elegendőnek mutatkozik arra, hogy valamely irigye lopással, orgazdasággal, kémkedéssel vagy csempészéssel gyanúsítja meg, amire a legalkalmasabb a névtelen levél. A lopásból élők társadalmának ellenlábasai, konkurrensei, sűrűn Írogatják vagy íratják a névtelen leveleket, melyek szerint ez vagy az bűnözők társaságában tartózkodik, lopásból él és lakásán sok lopott holmi van elrejtve. Ily módon szándékoznak ellenfeleiket ártalmatlanná tenni. A névtelen levelek akkor, amikor azokat nem hatóságoknak, hanem magánszemélyeknek küldik, — a legtöbbször zsarolási célzattal készülnek. A levélíró, a címzett férfinak vagy nőnek valóban elkövetett vagy koholt ballépését sorolja fel, de azt egy bizonyos helyen letétbe helyezett összeg fejében kész elhallgatni. A botránytól félve még ártatlan személyek is készek az egyezkedésre és a megjelölt összeg átadására. Egymást iránt ellenszenvet érző emberek is felhasználják a névtelen levelet arra, hogy válogatott fenyegetések leírásával nyugtalan perceket szerezzenek egymásnak. Bosszúérzetük levezetésére ezt az eszközt használják fel. Mindezeknél hitványabb azonban az a törekvés, mely ily módszerekkel igyekszik a házastársakat egymás előtt valótlan vádakkal beszennyezni, életüket feldúlni, vagy azokat elválasztani. Ezek az eszközök különben jegybenjárókkal szemben is gyakoriak s talán megemlíteni is fölösleges, hogy rendszerint valótlanok vagy szándékosan félremagyarázottak és kiszinezettek. A közintézmények tagjaival szemben, vagyoni természetű kérdésekben írott névtelen levelek a legkárosabb hatásúak, mert a közintézményekbe vetett bizalmat kezdik ki. A valóságot tartalmazó levelekre ez a megállapítás nem vonatkozik, mert a közszolgálati morál megőrzése mindenek felettvaló, de annál inkább vonatkozik az ártatlanul meggyanúsított, közszolgálatban