Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A névtelen levelek

27 DR. SZRUBIÁN DEZSŐ álló személyekre, mert a levél nyomán megindult vizsgálat, ha tisztázza is a gyanúba vett személy szerepét, arranézve mégis mérhetetlen erkölcsi kárt jelent, mert a vizsgálatnak javára történő befejezése nem jelent megfelelő elégtételt a meghurcoltatásért. Az emberek egy része — sőt nagyrésze — szívesen gyanúsít továbbra is és esztendők is elmúlnak, mire a suttogás valamennyire megszűnik. Az arra hivatott hatóságok és személyek feladata, — a gyanúbavett személy előéletének, egyéniségének és megbízhatóságának szem előtt tartásával, — gondosan mérlegelni azt, hogy a névtelen levelek tartalma megfelelhet-e a valóságnak vagy sem? — mert ellenkező esetben, kiszámíthatatlan károk érhetnek egy tisztességes embert, sőt mint az már nem egyszer előfordult, tragikusan fejeződött be az ily módon meghurcolt ember élete. A névtelen levélírás dühe időnkint szinte járványszerüen lép fel és különösen kisebb városok, helységek úgy hivatalos, mint magán jellegű társadalmi életében okoz súlyos károkat. Kis helyeken az emberek szűkebb körben élnek, jobban ismerik egymás magánéletét is és ezért az ily helyeken lángralobbantott gyanú a futótűznél is gyorsabban terjed, hogy állandó megbeszélés tárgyát képezze bizonyos körökben, ami természetesen arra vezet, hogy nemcsak egy-egy város, hanem az egész környék békéje borul fel. A névtelen levél a legtöbbször akkor is nemtelen eszköz, ha valót tartalmaz, de annál hitványabb, hogyha hazugságokat foglal magában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a névtelenül, meggyanúsított személy a legtöbbször nem is keresi a levélírót, részben azért, mert nem jutott tudomására a levél megírása, illetve annak valakivel való közlése, részben pedig azért, hogyha azt meg is tudja, irtózik attól, hogy idegen emberek előtt a kérdést szóbahozza, mert minden ember lelKe mélyén ott szunnyad az a gondolat, hogy hátha elhisznek abból valamit, amit a levél tartalmaz. Mindezeknél fogva a névtelen levelekben leírt hamis vádat, rágalmazást és becsületsértést súlyosabb büntetéssel kell sújtani az ily esetekben mint akkor, hogyha az előbb felsorolt bűncselekményeket ismert személy követi el. Minderre azért is szükség van, mert akadnak olyan személyek is, akik esztelen, mániákus bosszúvágyukban a névtelen levelek írását többször is megismétlik és a telefont is felhasználják aljas cselekményük elkövetésére.