Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 1-2. szám - Családjogunk forrásai
CSALÁDJOGUNK FORRÁSAI. 9 A hí. 77. §-ában foglalt bírói visszahívás iránti kérelemnek oly, a bontó okok további érvényesítésére gyakorolt hatást tulajdonít, amelyről a kodexjeliegű törvény mitsem tud.16) Szóval a gyakorlat a törvény kodifikatórikus záradékát, ahol ennek a szüksége mutatkozik, megszorííólag érti és alkalmazza. 4. Az a második szabály, amelyben a töryény az azt megelőző állapotra általánosan utal, a 149. §. Eszerint az 1894: XXXI. t.-cikk a házasságkötésre vonatkozó vallási kötelességeket érintetlenül hagyta. Ez az intézkedés a házasságkötés polgári és egyházjogi jogszabályai közötti eltérésre utal és a kettő közötti ellentét enyhítését igyekszik kifejezésre juttatni. Akadtak, akik ebből azt olvasták ki, hogy az egyházjogi szabályok, mint magánjogi szankcióktól megfosztott, egyébként azonban a magánjog nézőpontjából is kötelező jogelvek, mai jogunkban is fennmaradlak. Magánjogi szemszögből az ily értelmezésre ugyan szükség nincs. Annyit azonban a ht. 149. §-ából mégis ki kell olvasnunk, hogy a törvény alkotásakor nem indultak ki abból a felfogásból, hogy a magánjognak módjában állana a házasságkötés joganyagában a vallási kötelességekbe beleszólni. A 149. § szabályát ezért akként kell értelmezni, hogy az a házasságkötés egyházi vonatkozásával kapcsolatos vallási kötelességeket érinteni nem akarta, de viszont a házasság magánjogi hatásait ezektől függetlenítette.17) 5. A házassági vagyonjog már Werbőczy Hármaskönyve előtt is szokásjogilag fejlődött18) és fejlődésének ezt az irányát azóta is megtartotta. Kivételes és inkább alkalmi törvényes szabályoktól eltekintve az ma is szervesen azokból az alapokból fejlődik, amelyek már a Tripartiíumban találhatók. A házasság kötésének törvényes hatásai a házastársak vagyonaira,19) i«) A 406-408. és 726. 728. E. H. tartalmából kivehetően, a gyakorlat a házassági életközösség helyreállítása iránti kérelem előterjesztését minden annak megtörténtekor a kéreimező előtt ismeretes bontó ok megbocsátásának és ennek a bírói érvényesítéséről való lemondásnak is tekinti, ami a törvény szabályából - véleményem szerint - ki nem olvasható. 17) A gyakorlat ebben néha túlmessze is megy. A törvény 30. §-ából ugyan kétségtelen, hogy a pusztán egyházi kötés nem tekinthető magánjogi értelemben vett házasságkötésnek. Ám ebből talán mégsem kell következtetnünk arra is, hogy az idegen hatalom megszállásának az idejében létesült ily alapú kötésre a házasságon kívüli együttélés vagyoni jogszabályai alkalmazandók. Talán megfelelőbb erre is inkább a putativitás joghatásait kiterjeszteni, vagy legrosszabb esetben a házasságkötés vagyoni joghatásait egyszerűen megtagadni. K. 8080/1926. (Sz. I. k. 191. lapon közölt) döntése talán kelleténél élesebben szól. 18) Ezt Illés József: ,,A magyar Házassági Vagyonjog az Árpádok alatt. (Budapest, 1900.) c. munkájában meggyőzően kimutatta. 19) V. ö. Hármaskönyv I. 109., 110. cím, II. 43. c. 4. §. stb.