Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - Családjogunk forrásai

8 DR. ALMÁSI ANTAL sere, a házasság- érvénytelenségére, a házasság felbontására, a házasságnak ágytól és asztaltól való elválasztására,11) Az eljegyzés fejezete tehát már a törvényhozó szándéka szerint sem tartozott ama joganyagba, amelyet a törvény kodifikálni akart és amelyben épen ezért minden más jogszabályt megszüntetett. Ennek a felfogásnak az eredménye azután az, hogy a bírói gyakorlat az eljegyzés felbontása következtében beállt károk megtérítését a törvényben nem szabályozott kérdésekben ma is az általános magánjog szabályaiból igyekszik kiegészíteni.12) Azonban a bírói gyakorlat a törvény szövegezett szabályainak a kizárólagosságát abban a joganyagban sem volt képes biztosítani, amelyre a törvényhozó kétségtelenül csakis ezt tartotta alkalmazhatónak. A putatív házasság családvagyonjogi és örökjogi hatásait a gyakorlat a hí. 46. és 67. §-aival ellentétben az 1894: XXXI. t.-cikk hatálybalépte óte is a régebbi idevágó jogszabályok útmutatása mellett szabja meg.13) A házasság érvénytelenségét előidéző tényállások törvényi megszabását csupán a semmis és a megtámadható házasságok tekintetében tartja irányadónak, holott a „semmi" házasságot az 1894: XXXI. t.-cikk 50. §-ának 2. bekezdésében csak példálózó módon tekinti szabályozottnak és ennek a törvényben külön kiemelt tényállásnak az alapúivételével más oly tényállásokat is ismer, amelyek fennforgása esetében a kötést semmi vonatkozásban sem tekinti házasságnak.14) Az 1894: XXXI. t.-cikk 81. §-át a bírói gyakorlat eredeti tartalmától teljesen eltérőleg magyarázza.15) 11) V. ö. id. h. 935. old. 12) A 725. sz. E. H. szerint a ht. 3. §-a nem zárja ki, hogy az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes az általános magánjog szabályai szerint felelősségre legyen vonható azért a kárért, amit a másik jegyesnek a házasság Ígéretével kapcsolatos egyéb cselekményével vagy mulasztásával okozott. Hogy ez nem jelenti az angol breach of promise féle jogtételének az átvételét, erről közelebbit 1. az eljegyzésnél. 13) A 737. sz. és a 214. sz. elvi határozat, amely a házassági vagyonjog szempontjából a vélt házastársnak, úgyszintén a gyermekeknek ezek örökjogaira vonatkozólag ugyanoly helyzetet biztosít, mint az érvényesen létrejött házasságnál, lényegileg csupán a Hármaskönyv I. 106. címének továbbfejlesztése. 14) Ilyen az oly állam hatóságai előtt kötött házasság, amelynek joga nem ismeri a kultúrnépek monogamikus házasságának megfelelő házasságot: Szovjetoroszország hatóságai előtt kötött házasság, K. 1616/1920 MD. XX. k. 26. sz., K. 8411/1927. Szladits: A magyar bírói gyakorlat (1935.) I. k. 191. oldal. Idevág a fizikai erőszak útján létesült házasságkötés, valamint a magát jelekkel megértetni nem tudó siketnémák házasságkötése, az egyneműek házasságkötése és így tovább. 15) A fakultatív bontó okoknál a gyakorlat a feldúltság kutatását oly aprólékos körültekintéssel végzi, hogy ezen az alapon kerülő úton a ht. 81. §-ával ellentétben már-már a bontó okok compensatiójához ért el.