Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - Közjog és magánjog elválasztása

172 DR. IGLÓI SZONTAGH VILMOS ezek nem újító jellegűek. Mind a kettő a 9. §-ban talál elhelyezést. Az egyik úgy szól, hogy „időszaki lap alapításához a m. kir. miniszterelnök engedélye szükséges." Ez a rendelkezés azért nem nevezhető újnak, mert — a Javaslat indokolásában részletesen ismertetett módon — már ismételten kifejezésre jutott különböző kormányrendeletekben. Egy-két évvel ezelőtt egy konkrét lapengedélyezésí ügyben nézeteltérés keletkezett a kormány és a m. kir. Közigazgatási bíróság közt e kormányrendeletek kötelező ereje felől. Ennek a nézeteltérésnek törvényhozási úton leendő megszüntetésére irányul a szóbanforgó javaslati rendelkezés. A másik érdemleges intézkedés akként szól, „hogy a már megjelenő időszaki lapok további megjelenéséhez — kivéve a naponkint megjelenő időszaki lapokat — ugyancsak a m. kir. miniszterelnök engedélye szükséges." Ezt célszerűségi szempontokkal indokolja a Javaslat éspedig megint utalással a zugsajtó veszélyességére. Feltűnő, hogy a Javaslat a kérelmezést záros határidőhöz (1938. aug. 31.) köti, de a miniszter elintézését nem. Ég és föld között fog tehát a lap lebegni és remegni. Hogy kössön megállapodást az ilyen lap nyomdával, munkatárssal, hirdető felekkel stb.?! KÖZJOG ÉS MAGÁNJOG ELVÁLASZTÁSA. Irta: Dr. iglói SZONTAGH VILMOS jogakad. ny. r. tanár, egyetemi m. tanár. Amint a mathematikában a számsor első tagja, az ,,egy", nemcsak azzal a jelentőséggel bir, hogy egyik és pedig első tagja a számsornak, hanem hogy mint egység egyetlen is a számsor, többi összetett tagjaival szemben, s amint nyelvünk is kifejezést ad ennek a kategorikus ellentétnek abban, hogy egyes és többes számban beszélünk, ez az alapvető különbség érzik ki a jogszabályok közjogi és magánjogi osztályozásából is. A társadalom szempontjából módosul és illetve megfordul a számok jelentősége s itt az egyessel és több-kevesebb tagú társulásaival szemben különös jelentőségre emelkedik az a maximális társulási forma, mely magába foglalja a jogalkotó társadalom minden egyes tagját s amelyet jogi műnyelven úgy hívunk, hogy: állam. A jog, mint szükség esetén kényszerrel is biztosított társadalmi norma szempontjából természetesen mindkét társadalmi kategória szükségképen figyelembe jön és pedig elsősorban az állam, másodsorban pedig az egyes mindazon társulásaival egyetemben, mely a hiánytalan állami társulásban mint hiányos, a teljessel szemben mint részleges foglal helyet. Amint tehát a számsorban az „egy" bir különös jelentőséggel, a jog szempontjából a hiánytalan számú, tehát legnagyobb körű és legmagasabb rendű emberi társulás, a társulások társulása, az állam bir ezzel. Ezt a rövid szemlélődést helyeztük élére azon tanulmányunknak, mely a közjog és magánjog megkülönböztetésének kérdésével vitéz