Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - A sajtórendészeti törvényjavaslatról

A RENDŐRI FEGYVERHASZNÁLAT ÉS A BÜNTETŐJOG. 167 mény miatt kellene az egyébként ki nem menthető rendőrt büntetni, ha kétségtelen, hogy alanyi bűntudat nem terheli. Az 1932:XIÍI. t.-c. analógiával olyan közbiztonsági közegek — például községi rendőrök — fegyverhasználatának elbírálásánál is figyelembe vehető, akiknek nincsen megfelelő részletes utasításuk, de az adott esetben olyan törvényes kötelességüket teljesítették, amelyet a helyükben az állam rendőreinek is ugyanúgy teljesíteniök kellett volna. Ez a törvény az egyéb fegyveres állami közegek fegyverhasználati utasításainak jelentőségét is emeli az analógia juris alapján. Kívánatosnak tartom, hogy a Btk.-ünk reformjánál az általános részbe külön rendelkezés vétessék fel a fegyverhasználatról. Erre a legjobb mintát az olasz Btk. adja. Ismét felhívom a figyelmet arra, hogy ez a törvény a hibás fegyverhasználatot esetleg csak mint gondatlansági bűncselekményt bünteti, s hogy a hatósági közegeket támogató magánszemélyek cselekedeteit is mentesíti. E mentesítésre nálunk már az 1914:XL. t.-c. eszmemenete alapot adna. A SAJTÓRENDÉSZETI TÖRVÉNYJAVASLATRÓL. Irta: DR. KARTAL IGNÁC. A Javaslat a benne foglalt sajtórendészeti rendelkezéseket a címben úgy nevezi, hogy azok ,,az állami rend megóvása végett szükséges" rendelkezések. A címben használt ez a körülírás kissé túlzott. A Javaslatban ugyanis mindössze két olyan rendelkezés van, amely a mai jogállapottal szemben változást jelent és ezek egyike sem minősíthető az állami rend megóvása szempontjából valami nagyjelentőségűnek. Ezt maga a Javaslat indokolása állapítja meg róluk, szólván ekképen: ,,A jelen törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy állást foglaljon abban a kérdésben, hogy sajtójogunk közérdekből milyen szempontból és milyen terjedelemben szorul reformra, és hogy ennek megfelelő törvényjavaslatot terjesszen elő, hanem csak az, hogy sajtójogunknak és ezzel kapcsolatban eljárási jogszabályainknak kirívó két hiányosságát sürgősen orvosolja." A kirívó két hiányosságnak a Javaslat a következő kettőt tekinti: 1.) A jelenleg érvényes jogszabály (1914. évi XIV. törvénycikk, vagyis a Sajtótörvény 7. §-a) szerint minden sajtóterméket a terjesztés megkezdésével egyidejűleg kell a kir. ügyészségnek megküldeni. A Javaslat álláspontja szerint ez így nincs jól, — és ezért ezentúl a terjesztés megkezdése előtt kell majd a sajtóterméket a kir. ügyészségnek beküldeni, és a terjesztést csak akkor lehet megkezdeni, a.) ha a kir. ügyészség bizonyos rövid záros határidő alatt nem terjeszt elő a bíróságnál lefoglalási indítványt;