Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - Az elmebaj főbb jogi vonatkozásai

158 DR. SCHWARTZ TIBOR vádló szóba se hozza, mikor ily irányban indítvány nincs, mikor a fellebbezési tárgyaláson senki ezt nem kéri. És itt nem csak a büntetési tétel felemeléséről lehet szó, de súlyosabb minősítés alkalmazásáról is. Ha érvényesítve van ebben az irányban perorvoslat: védő tudja, hogy a súlyosabb minősítés alkalmazása kérdésével is kell foglalkoznia. De ha ily perorvoslat nincs, mikép jusson eszébe védőnek, hogy ily irányban védekezést terjesszen elé? Megesketnék tehát, hogy a felsőbíróság előtt megtartott tárgyaláson szó sincsen a minősítés kérdéséről, s az ítélet alkalmaz oly minősítést, amely a tárgyaláson még csak szóba sem került. Azért akik a B. P. szellemében élték le életüket, ezek közül sokan a reformatío in peius tilalmának megszüntetésének gondolatával nehezen tudnak megbarátkozni. AZ ELMEBAJ FŐBB JOGI VONATKOZÁSAI. Irta: DR. SCHWARTZ TIBOR kir. ítélőtáblai bíró. A jogi vonatkozásokban rendkívül jelentősége van az emberi individuumok szellemi épségének, amennyiben az ez irányú defektusok számos és különböző jellegű jogi konzekvenciákat vonnak maguk után. A büntető jog terén különösen a beszámíthatóság kérdése az, mely a legszorosabb kapcsolatban áll az egyén szellemi életének esetleges kóros elváltozásaival. A magánjog területén viszont főleg két irányban bir ez jelentőséggel. És pedig első sorban a már lekötött ügyletek joghatálya szempontjából annyiban, hogy az annak alapjául szolgáló akaratkijelentések és nyilatkozatok szabad akaratelhatározás és cselekvőképesség eredményekép jelentkeznek-e, vagy ezzel szemben nem forog-e fenn az az eset, hogy a kijelentést oly egyén tette, ki értelmes akaratelhatározásra nem képes. Az elmebeli fogyatékosság azonban a magánjog terén annyiban is jelentőséggel bir, hogy a törvényes intézkedések preventív célból lehetővé teszik azt, hogy az elmebeli defektusban szenvedő egyén ne is kerülhessen abba a helyzetbe, hogy esetleg jogügyletek kapcsán olyan kijelentéseket tegyen, melyek joghatályossággal nem bírnak. E célt szolgálja azután a lelkibetegek gondnokság alá helyezési lehetősége. A hasonló jellegű státus perek a legtöbb esetben a legnehezebb feladat elé állítják a bírót, mert a döntésnél a tény és jogkérdéseken kívül olyan jellegű szakkérdésekre is figyelemmel kell lennie, melyeknek megállapításához minden körülmények között megfelelő szakértőnek az igénybevétele szükséöes. Tekintettel pedig arra, hogy általános jogelv, hogy a bíróságok a döntést illetőleg semmilyen vonatkozásban sincsenek kötve a szakértő, illetve szakértő fórum véleményéhez, előfordul, hogy a bírói döntés szemben áll a szakértői véleménnyel. Minden esetre törekendi kell arra, hogy a hasonló jellegű