Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - Az elmebaj főbb jogi vonatkozásai

AZ ELMEBAJ FŐBB JOGI VONATKOZÁSAI. 159 szembenállása a bírói döntésnek, illetve álláspontnak az adott szakértői véleménnyel, a súrlódási felületeket ne növeljék. Ennek elérhetése szempontjából rendkívüli fontossággal bír, hogy a szakértő működését illetőleg megmaradjon azon határon belül, melyet részére a hasonló jellegű perek struktúrája megszab. Alapvető fontossággal bir itt elsősorban az, hogy az orvoshoz, mint szakértőhöz csak és kizárólag szakmabeli kérdések tétessenek fel, úgy hogy már ab ovo kizárassék annak lehetősége, hogy a szakértő véleménye kapcsán elkalandozzon reá nézve tilos jogi mezőkre. Növeli a nehézséget, hogy a hasonló jellegű pereknél a szakértő és a bíró tevékenysége közötti elhatároltság szempontjából a fent érintett paritás nincs meg teljes mértékben, mert viszont a dolog természetéből kifolyólag a bíró kénytelen belemenni a döntés tárgyául szolgáló szakkérdésbe is, mert különösen ellentétes véleményeknél reá. kell mutatni azokra a momentumokra, melyek mondhatni orvosdiagnostikai szempontoknál fogva a vélemény el vagy el nem fogadása szempontjából döntő súllyal esnek latba. Itt közbevetőleg megjegyzem, hogy felmerül a kérdés, hogy meg van-e ennek a lehetősége akkor, midőn a bíró szakorvosi kiképzésben nem részesült. Tekintettel arra, hogy a bíró az eléje került esetekben a non possumus álláspontjára nem helyezkedhetik, szükséges, hogy a szigorúan vett jogi feladatokon kívül megfelelő segédeszközök igénybevétele mellett bele mélyedjen a kérdés szakszerű vonatkozásaiba is és nagyon helyesek azok a kívánalmak, melyek oda tendálnak, hogy a hasonló jellegű statusperek szakbírái részére meg kellene adni a lehetőségét annak, hogy arra hivatott jelesebb szakférfiak előadásai kapcsán az elmekórtannak és psichíatriának nem csak alapvető kérdéseiről, hanem az orvostudománynak e tekintetben való fejlődéséről is tájékozódást szerezhessenek. Szükségesnek vélik ezt neves szakférfiak is így dr. Benedek László egyetemi tanár: (A cselekvő képtelenség kérdések elmeorvosi szempontból. Jogtudományi Közlöny Könyvtára 15. szám). Fontos ez azért is, mert például az Igazságügyi Orvosi Tanács felülvéleménye sem bir az állandó bírói gyakorlat értelmében kötelező erővel a bíróra nézve, másoldalról pedig a Tanács véleménye újabb szakértői felülbírálás tárgya nem lehet, mert a Tanács a törvény erejénél fogva a bíróságok részére orvosi szakkérdésekben a legfőbb véleményező szerv. így már most ha eme legfőbb felülvéleménnyel szemben aggályok merülnek fel, úgy végeredménykép a bíró szakkérdésekben is sok esetben saját erejére és belátására van utalva. Az elmebeli fogyatékosságokkal kapcsolatban ez idő szerint magánjogi szempontból az 1877:XX. t.-c. 28. §-a az irányadó, mely kimondja, hogy: nagykorúak gondnokság alá helyeztetnek: a) ha elmebetegek, vagy siketnémák és magukat jelekkel megértetni nem tudják; b) oly gyengeelméjűek és a magukat jelekkel megérteni tudó síketnémák, kik ezen bajok egyike vagy másika miatt vagyonuk kezelésére képtelenek.