Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - Az orvosi titoktartás

150 SZEMLE. mai népszövetségi alkotmánynak1 a valódi népszövetségi gondolattal való teljes kitöltését jelölte meg. Ennek módja pedig lényegileg az, ha a Népszövetséget nemcsak a nemzetközi viszályok kötelező elsimításának, a háborúk leküzdésének és megtorlásának a jogával ruházzák fel, hanem a nemzetközi jogviszonyok és állapotok együttes akaraíelhatározáson nyugvó megváltoztatásának a jogkörével is. A Budapesti Ügyvédi Kamara 1931. évi jelentéséből. „Sajnálattal láttuk, hogy új rendtartásunk nem gondoskodott a hivatást teljesítő ügyvédség fokozottabb büntetőjogi védelméről. Az egyszerű mezőőr hivatása teljesítése közben szigorú büntetőjogi oltalom alatt áll. De az ügyvéd, aki az igazságszolgatás egyik aktív tényezője, különleges védelemben nem részesül, pedig éppen közérdekből volna arra arra szükség, hogy a bíróság tagjai mellett az igazságkeresés segítőszervei is érezzék a megkülönböztetett védelem és megbecsülés tekintélyemelő támogatását magasztos hivatásuk gyakorlása közben. Hiányzik az új törvényből az ügyvédet megillető teljes szólásszabadság biztosítása is. A jogvédelem lelkiismeretes, őszinte és meggyőződésteljes ellátása megköveteli, hogy az ügyvéd felfogását, véleményét bátran és félelem nélkül tárja a bíróság elé . . . Az ügyvédség gazdasági megsegítését az új rendtartás elsősorban az ügyvédi zártszám bevezetésével óhajtotta elérni. A gazdasági válság következményeit pusztán szervezeti intézkedésekkel megszüntetni nem lehet. Az ügyvédség sivár helyzetét az általános gazdasági okokon felül részben az is okozta, hogy az új intézmények munkaterületét részben elfoglalták, kenyérkereseti lehetőségeit kisajátították, ezért komoly segítséget csak a munkaalkalmak szaporításával lehet nyújtani azáltal, ha az ügyvédség a régi munkaterületeket ismét visszakapja. A tervezett zártszám csak hosszú évek múlva érezteti majd esetleges hatását, pedisr az ügyvédségnek azonnali és gyors segítségre van szüksége . . . Rámutatunk arra, hogy az ügyvédi zártszám várható hatását is teljesen kétségessé teszi a helyettes ügyvédek új szabályozású intézménye. A helyettes ügyvéd a törvény rendelkezéseinél fogva ügyfeleket önállóan nem képviselhet, éppen ezért kamarai tagsági dijat nem fizet, megfelelő lakást tartani nem köteles s csak alkalmazotti kereseti adót fog esetleg fizetni. Kik lesznek helyettes ügyvédek ? Egyfelől azok, akik tagsági díjat fizetni nem tudnak s ezért törölni kell őket az ügyvédek névjegyzékéből, másfelől aaok a fiatalok, akik az ügyvédi vizsga letétele után zártszám esetén nem kerülhetnek be a karba s min! helyettes ügyvédek próbálnak szerencsét. A helyettes ügyvédi intézmény tehát nem enyhíti a túlzsúfoltság hátrányát, sőt jelen szabályozatlanságában fokozza a bajt, felelőtlen és tehermentesilett versenyt jelent a bejegyzett ügyvédek számára . . . Kérnünk kell a jegyzői magánmunkálatok megszüntetését, vagy legalább is szűkebb keretek közé szorítását. Nem egyeztethető össze a tisztultabb kormányzati felfogással, hogy a hatósági jogkört betöltő községi jegyző díjazás mellett vállalja beadványok, jogorvoslatok stb. elkészítését azok részére, akiket sok esetben ellenőriznie kell. A községi jegyzőt fontos közigazgatási hivatása teljesítésétől vonja el a magánmunkálatok végzése. Két urat nem lehet egy időben lelkiismeretesen szolgálni. A jogkereső közönség jogi természetű ügyeinek ellátása nagy szaktudást, állandó jogászi továbbképzést igényel. A községi jegyzőnek sokoldalú közérdekű elfoglaltsága mellett erre ideje nincsen. A kellő jogászi képesítéssel sem rendelkezik, s így a falu népe igen sok esetben helyrehozhatatlan jogsérelmet szenved ügyének nem megfelelő elintézése miatt. * Angol joggyakorlat. Filmszínésznő munkamegtagadása. Tényállás : Alperes színésznő, aki szerződésének tartamára szolgálatait kizárólag felperes filmvállalata részére kötötte le, egy neki felperes által kiosztott szerep eljátszását megtagadta. Felperes ezen szerződésszegés folytán az alperes részére