Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - Az orvosi titoktartás

148 SZEMLE. alkotásával lehet biztosítani, mert a törvényi szabályok aTlörvényhozó testület házainak működését is jogi keretek közé szorítanák. Ha ezt nem akarjuk, akkor mentelmi jogról nem beszélhetünk. Ezért felette kívánatos, hogy a képviselőház több mint félszázad előtt hozott határozatának elég tétessék, s olyan törvény alkottassék. amelyik a belső mentelmi jognak joggá szilárdítható alapelveit, s a külső mentelmi jog részletes szabályait mielőbb egységes kódexbe foglalja össze. Dr. Bölöny József budapesti ügyvéd A mentelmi jog de lege ferenda címen megkezdett előadássorozatának folytatásaként a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi szakosztályának április hó 6-án tartott ülésén elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozott, vájjon szükséges és lehetséges-e az általános mentesség terjedelmének korlátozása ? A legfőbb irányadó szempontnak tartja e téren a törvényhozó testület függetlenségének és működési szabadságának biztosítását, ami azonban nem zárja ki olyan szabatosan meghatározandó és szorosan alkalmazandó kivételek felállítását, melyek a mentesség feladatának megválóiítását nem veszélyeztethetik. Minden korlátozásnál fontosabb és mielőbb megvalósítandó két követelmény: a mentelmi eljárás gyorsasága és megszorító gyakorlat a mentelmi jog felfüggesztésének megtagadásával kapcsolaiban. Semmi különösebb akadályát nem látja előadó annak, hogy a mentelmi bizottság legalább az egyszerűbb ügyeket 8—15 napon belül letárgyalja és ilymódon ne nyújtson segédkezet az országgyűlési tag ellen folyamatba íett eljárás céljának meghiúsításához. Kívánatosnak tartja ezzel kapcsolatban a büntetőtörvénykönyv olyértelmű kiegészítését, hogy az elévülés nyugszik azalatt, amíg az eljárás megindítását vagy folytatását a mentelmi jog kizárja. A általános mentesség tárgyi terjedelmének korlátozása szempontjából elsősorban a sajtójogi felelősség kérdése jöhet szóba. Itt történt eddig a legtöbb visszaélés a mentelmi joggal, jóllehet épen e vonatkozásában lehelne ezeket a legkönnyebben kizárni. Felesleges e célból a felelős szerkesztő összeférhetetlenségét megállapítva, őt kirekeszteni az országgyűlésből, nemcsak azért, mert elsősorban nem összeférhetetlenségi, hanem mentelmi jogi kérdés, hanem azért is, mert az óhajtott cél elérését jobban biztosítja az általános mentesség olyérteimű korlátozása, hogy az a fokozatos felelősség alapján felelősségre vonható személyekkel kapcsolatban ne terjedjen ki az ellenük e minőségben indított eljárásra. A sajtóeljárás soronkívülisége, mint perrendi kívánalom egymagában még nem indokolná a mentelmi jog terjedelmének korlátozását, szükségessé teszi azonban ezt az a számos visszaélés, amire e jog ezen a téren felhasználható és aminek kizárását a jogbiztonság, törvénytisztelet s a parlament tekintélyének megvédése egyaránt megkívánja. Egyed István annak kimondását is szükségesnek tárta, hogy az ügyvédi hivatásukban eljáró képviselőket nem illeti meg a mentelmi jog védelme. Ezzel szemben előadó rámutat arra, hogy egyrészt politikai zaklatás épűgy felmerülhet az ügyvédi hivatással összefüggésben álló üggyel kapcsolatban, mint egyéb vonatkozásban, másrészt pedig az ügyvédi pálya élethivatás, melynek gyakorlása a képviselői megbízatás tartamára nem hagyható fel. Mai mentelmi jogunk nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az ülésezés szünetelése alatt milyen szerv gyakorolja a határozathozatal jogát sürgős mentelmi esetekben. E kérdés tehát szintén megoldásra vár. Hét évtizedes mentelmi jogi gyakorlatunkban mindössze három ilyen eset fordult elő : Miletics Szveíozárnak 1876-ban, Budisavljevic Srgjannak 1914-ben s Andrássy Gyula gr. és társainak 1921-ben történt letartóztatása. Mindhárom esetben a kormány adott ugyan felhatalmazást a képviselők letartóztatására akkor, amidőn a parlament nem volt együtt, ezzel azonban nem a parlament helyettesítésében járt el, hanem saját ügykörében tette meg azokat az intézkedéseket, melyeket az állam létérdekének megóvása céljából nélkülözhetetlennek tartott. Miután azonban ilyen intézkedésekre törvényes jogosultsága nem volt, azok szükségintézkedéseknek