Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - Az orvosi titoktartás

SZEMLE. 147 sággal. Ha a háború az új nemzetközi jogban a revoluciót jelenti, helyébe nem a megállást, hanem az evolúciót kellett volna tenni. Ezzel szemben a mai rendszer az evolúciót megfojtotta, holott ezt az élet nem engedheti. Ha a jogrend az evolúciót megfojtani próbálja, a revolució magvait hinti el, vagyis a nemzetközi jogrendnél a háborúét. — Utána Buza László szegedi egyetemi tanár „Az új nemzetközi jog válsága' című előadásában kifejfette, hogy a világháború után a közösségi gondolaton felépülő nemzetközi jog — a Nemzetek Szövetségével együtt — válságba jutott, mert közösségi célként egyedül a háború megakadályozását állította be s mert a béke fenntartását a békeszerződések változatlan fennmaradásával azonosította. A nemzetek együttműködésének elsősorban a nemzetközi jog egészséges továbbfejlődését kellett volna biztosítani, a Nemzetek Szövetsége pedig ellenkezően még merevebbé tette a nemzetközi jogot. A Nemzetek Szövetsége azért jutott válságba, mert egy tarthatatlan jogrend őrének lehetetlen szerepét vállalta. Nem akart tudomást venni az ellenállhatatlan erővel fellépő változásokról s a detronizált király módjára abban az illúzióban ringatta magár, hogy a régi jogrend változatlanul fennáll, ha ő a változáshoz nem járul hozzá. Mellette pedig tovább robogott az élet. — Befejezésül Faluhelyi Ferenc dr. pécsi egyetemi tanár, a nemzetközi jog fejlődését vázolta a világháború után. Nem osztja a nemzetközi jog összeomlását hirdető pesszimisztikus felfogást. Ellenkezőleg úgy látja, hogy az államközi jognak új termékeny iránya van kialakulóban. Ezután bemutatta a nemzetközi jognak a világháború utáni fejlődési állomásait Rámutatott a nemzetközi jog új kodifikálására, a világháború után kialakult két új brit Monroe-doktrinára, az államközi kisebbségi jog és a háborút elitélő jogszabályok igazi jelentőségére, az államközi bíráskodás fejlődésére és az államközi igazságosság gondolatának a nemzetközi jogban való térhódítására. Kiemelte, hogy ,az államközi jognak határi szab az állam létérdeke és szuverénitása. Éppen ezért az államközi jognak igazi tere a kulturális és a gazdasági jog. Bámulatos fejlődés rr utálkozott a XIX. század második felében megindult kulturális és gazdasági nemzetközi jog további kiépítésében. Ezt tekinti a nemzetközi jog legújabb és egyedül lehetséges fejlődési irányának. A Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi szakosztályában április hó 2-án dr. Molnár Kálmán egyetemi tanár tartott előadást „Mentelmi jogunk jogalapja és kodifikálása" címmel. Előadó annak vizsgálatából indult ki, hogy a mai mentelmi jogunk milyen jogforrási alapokon épült fel ? Foglalkozott egyenként a szokásjog, a miniszteri rendelet, a házhaíározat, s a parlamenti gyakorlat szerepével és jelentőségével a mentelmi jog kialakítása szempontjából. Reámutatott arra a különbségre, ami egyrészt a ház szervezetén Délül érvényesülő intern szabályok (házhatározatok és parlamenti szokás), másrészt a mentelmi joggal kapcsolatos perjogi szabályok között mutatkozik. A belső mentelmi jog forrása a parlamenti gyakorlat volna, de eddig csak szűk tárén alakult ki ilyen következetes gyakorlat. A mentelmi jognak ez a területe jórészt még íjoggá nem szilárdult csepfolyós állapotban van. A bíróságok igazságszolgáltató tevékenységén keresztül érvényesülő külső mentelmi jog forrása pedig a szokásjog. De szembetűnő, hogy a mentelmi jognak nem egy jelentős kérdésében eddig nem tudott a jogi közmeggyőződést visszatükröző szokásjog kialakulni, aminek főoka ez, hogy a képviselőház mentelmi vonatkozásokban olyan igényekkel lép fel, amelyeket egyrészt a mentelmi jog fogalma és célja nem indokol, másrészt pedig az igazságszolgáltatás követelményeivel és elvi szempontjaival össze nem egyeztethetők. Ezekkel az indokolhatatlan túlkövetelésekkel szemben a bíróságoknak visszautasító álláspontra kell helyezkedniük, s ezzel meg kell akadályozni azt, hogy a bíróságok alkalmazkodó közreműködésével a büntető jogszolgáltatást megbénító vagy meghiúsító szokásjog alakulhasson ki. Az alkotmányos jogrend biztos érvényesülését a mentelmi jog terén csak megfelelő törvény